Tanulmány: itt

Szerző

Kinda István

Cím

AGYAGIPAR AZ ERDŐVIDÉKI NAGYBACONBAN

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MULTIDEZO.2022.13

Absztrakt

A tégla- és cserépvetés népi mesterségből kisipari tevékenységgé, majd gyáriparrá fejlődő munkafolyamat. Megnevezése az építkezésekhez használt tégla és cserép készítésének a népnyelvben élő formája, amelyet a mintából történő kiborítás, kifordítás, kivetés mozdulatáról kapott. A tevékenység az agyag és homok megfelelő arányú keveréséből víz hozzáadásával elkészített sár formába gyúrását, szárítását, majd kemencében történő kiégetését foglalja magába. A cserép- és téglagyártás párhuzamos iparág; gyakran egyazon üzemszervezet keretei között készülnek a termékek. Háromszéken nagyobb léptékű téglavetéssel több településen is foglalkoztak: a sepsiszentgyörgyi Őrkő, Bereck, Torja, Bodok, Nagyborosnyó is híres téglavető hely volt. Nagybacon falucsúfolója, a sároshátúak kifejezés is ezt a jellegzetes tevékenységet kapcsolja a településhez, hiszen Bacon a legismertebb települése a cserép- és téglagyártásnak. Egyesek szerint az itteni mesterség az ősidők homályába vész, mások három-négyszáz évvel ezelőttre teszik a baconi cserép meghonosodását. A történelmi források azonban hiteltelenítik az ősi, sok évszázaddal ezelőtti eredeztetést.

Kulcsszavak

cserép, tűz, agyagipar, hagyomány, idény