Magyarország és a gulyáskommunizmus francia recepciója (1957-1989)

Tanulmány: itt

Szerző

Kovács Örs

Cím

Magyarország és a gulyáskommunizmus francia recepciója (1957-1989)

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MKF.2022.253

Absztrakt

A tanulmányban arra törekedtünk, hogy a korszak fontosabb összetevőire rámutassunk, illetve megmagyarázzuk, hogyan láttak a franciák azt a jelenséget, amelytől igazán kialakult a gulyáskommunizmus, a tábor legvidámabb barakkja. Mivel a diplomáciatörténetről és a politikai kapcsolatokról számos munka készült, így ezek elemzését csak felszínesen érintettük. Foglalkoztunk viszont Kádár ellentmondásos személyével és politikájával, a magyar törekvésekkel a Magyarország-kép alakításában. Megállapítottuk, hogy az 1956- os megtorlások után Kádár egy stabil és a szocialista táboron belül viszonylag liberális, de a szovjeteket mindvégig hűségesen követő politikát folytatott. A franciáknál meglévő történelmi érdektelenségből azonban érdemben nem sikerült kitörni, amelynek csak részben magyarázata hidegháború hullámzása: például a prágai tavasz utáni években ismét kihűltek a kapcsolatok. Amúgy az egész időszak egy körforgásnak tűnik: a politika terén nem várható semmi Kádártól, mert a szovjeteket követi; a gazdaságban a magyar külkereskedelmi passzívum folyamatos, és Franciaország jóval csekélyebb mértékben gazdasági partner, mint mondjuk az NSZK; kultúrpolitikában állandó az aránytalanság a magyar fél rovására. A francia lapok helyén tudták kezelni a magyar politikát, a gazdasági mechanizmust, vagy épp a jobb életszínvonal mellett jelentkező problémákat. A magyar viszonyokról egészen reális képpel rendelkeztek, de még Mitterrand elnöksége sem tudta más polcra helyezni a magyar–francia kapcsolatokat, mert a megváltozó nemzetközi körülmények mást diktáltak, és más volt a francia érdek.

Kulcsszavak

gulyáskommunizmus, gazdasági reform, fellazítás, történelmi érdektelenség, keleti nyitás, kultúra, sajtó, blokkpolitika.