Tanulmány: itt

Szerző

Garadnai Zoltán

Cím

Magyarország a Rajna túloldaláról nézve. A francia közgondolkodás, világháborúk, forradalmak: győztesek és vesztesek (1900-1956)

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MKF.2022.227

Absztrakt

Franciaország és Magyarország viszonyát a nemzetközi helyzet és francia keleti politika összefüggésein keresztül lehet értelmezni. 1900 és 1956 között a két ország kapcsolatát rövid ideig tartó közeledések és hosszabb ideig tartó távolodások jellemezték, és az együttműködés és konfliktus egyaránt megjelent. A századfordulón még meglevő szimpátia az első világháború alatt elveszett. Párizs számára 1920 és 1940 között meghatározó súllyal jelentek meg a katonai-stratégiai tényezők, és a versailles-i határok megtartása. Ám a francia tekintély a francia katonai jelenlét gyengülésével fokozatosan erodálódott. A helyzet bonyolultságát mutatja, hogy a németek által megszállt Európában a francia menekültek százai
érkezhettek Magyarországra. 1945 után a két ország viszonyában és a magyarok megítélésben átütő változás nem következett be, ami már elsősorban a szovjet érdekeknek való kiszolgáltatottságból következett. Az 1944–1947 közötti rövid időszak csak átmeneti közeledést jelentett, elsősorban a kulturális területen, de 1948–1949 folyamán a két ország kapcsolata látványosan romlani kezdett. Az együttműködés lehetőségeit alapvetően a hidegháború realitásai határozták meg, és a francia diplomácia csak 1962–1963 után fordult ismét a kelet-közép-európai országok irányába a de Gaulle-i détente-entente-coopération politikájának keretében. A két világháború között a francia követek alapvetően ellenséges környezetben végezték diplomáciai szolgálatukat, ami kihatott a magyarok megítélésére. Egyetérthetünk Fejérdy Gergely értékelésével, hogy 1945 után Budapestre kinevezett három francia követ személye is jól tükrözte Párizs Magyarországgal kapcsolatos politikáját. Kezdetben egy szovjetbarát diplomatára támaszkodva Franciaország reményt látott a francia-magyar kapcsolatok elmélyítésére, de a Rákosi rendszer kiépülésével teljes lett a kiábrándulás. Párizs a francia érdekek szempontjából jelentéktelen szovjet provinciaként tartotta számon Magyarországot, és a kelet-európai szatellitákkal együtt a magyarokhoz is mint Moszkva alárendeltjeihez viszonyultak. Jelentős fordulatot hozott azonban az 1956-os forradalom, ami ismét a bátor és szabadságszerető magyar nemzet képét erősítette, és alapvetően meghatározta a franciák viszonyát a Kádár-rendszerhez. Francia részről egészen a rendszerváltozás időszakáig figyelemmel kísérték az 1956-os forradalom utótörténetét, a rendszer és a nép egymáshoz való viszonyát. Nem véletlen, hogy az 1988 és 1991 közötti változások és az 1956-os forradalom között szoros kapcsolatot láttak, ami azonban nem zárta ki az együttműködést sem a kommunista rendszer, sem a szabad választások után megalakult Antall-kormány vezetőivel.

Kulcsszavak

Trianon, békeszerződés, forradalmak, 1956, kétoldalú kapcsolatok, hadifoglyok.