Útfüggőség és szerkezetváltás

Tanulmány: itt

Szerző

Germuska Pál

Cím

Útfüggőség és szerkezetváltás
magyarország és a közös piac vitái másmegvilágításban, 1968–1988

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.HG.2022.135

Absztrakt

Magyarország és az Európai (Gazdasági) Közösség vitáit tekinti át a tanulmány 1968 és 1988 között. Az E(G)K durva protekcionizmusa leginkább az
agrárexportot sújtotta, de más szektorok számára is komoly akadályokat állított. A magyar gazdaságpolitika nem vonta le a megfelelő tanulságokat: lehet és szükséges ugyan a diszkriminációk felszámolása érdekében minden lehetséges fórumon „harcolni”, de emellett elengedhetetlen az ipar és a gazdaság egészének modernizálása, adaptálása az új körülményekhez. A kommunista gazdaságpolitikusok és diplomaták érvelése a történelmi (út)függőségről azért is hamis, mert amikor a magyar hagyományoktól tökéletesen idegen szovjet parancsgazdaságot kellett meghonosítaniuk, akkor a hazai gazdasági adottságokra a múlt eltakarítandó maradványaként tekintettek. A globalizáció kiteljesedése az 1973-as olajválságot követően mindenhol kikényszerítette a fájdalmas világgazdasági adaptációt, amely országok tucatjait mozdította ki hagyományos szerepköréből, gazdasági komfortzónájából. Magyarországon sokat beszéltek ugyan a szerkezetváltás szükségességéről, de a beruházási
és a költségvetési politika valójában igen keveset tett ennek érdekében. Így nem csoda, hogy az avítt gazdasági struktúra csontosodott meg, a (világ)piaci adaptáció sikertelen maradt, és kiteljesedett az intézményi-strukturális szklerózis.

Kulcsszavak

Európai Gazdasági Közösség, export, protekcionizmus, KGST, GATT