A Nyelvtervezési Kutatóközpont két kollégája előadással vett részt a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének jubileumi, 30. kongresszusán. 

A nemzetközi tudományos rendezvényt a horvátországi Eszéken, a Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán rendezték meg a közelmúltban. (https://www.ffos.unios.hr/en/xxx-manye/). A kongresszus a mesterséges intelligencia korának nyelvhasználatáról és nyelvoktatásáról szóló legfrissebb tudományos eredményeket mutatta be.

Pál Helén előadásban a szabadon hozzáférhető digitális adatbázisok oktatási lehetőségeiről számolt be, főként a nyelvjárási adatok szempontjából. Az előadásban a Néprajzi Múzeum digitális adatbázisát mutatta be, ezen belül a fényképgyűjtemény nyelvjárási adatait, majd ehhez kapcsolódóan a Perplexity nevű MI rendszert mint oktatási segédletet tanulmányozta.

Bódi Zoltán kutatásában azt vizsgálta, hogy a legelterjedtebb mesterséges intelligenciák milyen módszerrel vehetők igénybe a szövegek helyesírási, nyelvi ellenőrzésére, javítására. Az előadásban megállapította, hogy az általános MI-rendszerek nem alkalmasak ilyen feladatok végrehajtására, viszont kellő definiálás, megfelelően alapos parancsadás (promptolás) után a stílus, a műfaj vizsgálatára, módosítására alkalmasak lehetnek. Az emberi ellenőrzés, az utószerkesztés és az MI-rendszerek alapos betanítása, tréningezése nem mellőzhető.

A kongresszus célkitűzései közé tartozott, hogy a program résztvevői a Horvátországban kisebbségben élő, helyi magyar közösséget is megismerhessék. Az ott élő magyarok száma 10 ezer 300 főre tehető, a kis létszám miatt a közösség tagjainak nagy erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a nyelvüket, kultúrájukat és identitásukat megőrizhessék.

A kongresszus résztvevői ellátogattak az Eszéken működő Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központba (http://www.centar-prosvjetnokulturni-madjara-os.skole.hr/HU/index.html), ahol magyar nyelvű óvoda és nyolcosztályos általános iskola és gimnázium működik, tehát a tanulók az óvodától a középiskoláig ebben az intézményben tanulhatnak, és magyar nyelven érettségizhetnek. Horvátországban a kisebbségek anyanyelvi oktatása is három modell szerint zajlik. Az A modellben a teljes oktatás a kisebbségi anyanyelven folyik, a B modell szerint a társadalomtudományi tantárgyakat a kisebbségi anyanyelven, a természettudományi tárgyakat pedig horvátul oktatják, a C modell pedig lényegében az asszimiláció lassítását szolgálja, itt a kisebbségi anyanyelv ápolása történik. A Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központban az A modell szerint zajlik az oktatás, tehát minden tárgyat magyarul oktatnak.

A kongresszus második napján az Eszéktől 11 kilométerre fekvő Kopács település magyar lakosait is megismerhették a program résztvevői, és a helyi kulturális hagyományokból is ízelítőt kaptak. Kopács híres a halászatáról, ami a helyieknek évszázadokon keresztül megélhetést nyújtott. A vendéglátók a falu nevezetes ételeivel, a csíptetős ponttyal és a bográcsban készült halászlével is megkínálták a kongresszus résztvevőit. A program része volt az Arany János Kultúregyesület keretén belül működő Tavirózsa néptáncegyüttes fellépése. Kopácson ifjúsági központ is működik (Tangazdaság és Ifjúsági Központ), itt diáktáborokat tartanak, és a horvátországi magyar pedagógusoknak szakmai továbbképzéseket szerveznek. A központot Csapó Nándor, horvát Tudományos, Oktatási és Ifjúsági Minisztérium helyettes-államtitkára és a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma (https://www.hmpf.hr/) elnöke mutatta be a látogatóknak. 

A MANYE-kongresszus zárónapján az Eszéken működő Glotta Nyelvi Intézet mutatkozott be az érdeklődőknek. Az intézet nem csupán nyelvi és nyelvészeti kutatásokat folytat, hanem a magyar kultúra népszerűsítése is a céljaik közé tartozik. A szervezet pedagógus szakmai továbbképzéseket is tart, és tantervek kidolgozásában is részt vesz. Az intézet elnöke dr. Lehocki-Samardžić Anna, aki egyben az Eszéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének professzora, valamint ő volt a XXX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus főszervezője. A Glotta Nyelvi Intézet a határon túli nyelvi műhelyeket összefogó Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat (https://termini.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=firstpage) tagja, munkájukkal ezeket a kutatásokat is segítik. A Glotta Intézet szorosan kapcsolódik az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom tanszék tevékenységéhez, az egyik legfontosabb programjuk a mentori program, amellyel a tudományok iránt komolyan érdeklődő egyetemi hallgatók előmenetelét segítik. A mentor kutatási területe megegyezik vagy közel áll a diák által választott területhez, ezért már az alap- és mesterképzésben támogatja a hallgatót, később a doktori iskolába való jelentkezését és a publikációs tevékenységét is segíti.

A Glotta Nyelvi Intézet tudományos folyóiratot is kiad, a Rovátkák lehetőséget nyújt az anyanyelven való publikálásra. A háromhavonta megjelenő folyóiratot az intézet tagjai szerkesztik.