170 évvel ezelőtt jelent meg Ipolyi Arnold tudománytörténeti mérföldkőnek számító műve, a Magyar Mythologia. A jeles évforduló előtt tisztelegve október 15-én és 16-án a Magyarságkutató Intézet kétnapos interdiszciplináris konferenciának adott otthont a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának szervezésében.

Az eseményen a néprajzkutatás szakemberei mellett történészek, régészek és orientalisták tartottak előadást, valamint antropológiai-arcrekonstrukciós prezentáció is erősítette a tudományközi együttműködést. A konferencia célja annak a hagyománynak a méltó folytatása, amelyet 1978-ban indított el az első Mítosz és történelem konferencia megrendezésével Prof. Dr. Hoppál Mihály Széchenyi-díjas néprajzkutató, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának professor emeritusa. Mindemellett a konferencia biztosította a XXI. századi forrásismeretek és módszertani törekvések képviselőinek tudományközi együttműködését.

Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke kiemelte, hogy Ipolyi Arnold 1854-ben kiadott műve, a Magyar Mythologia az akkori  folklorisztikai, régészeti, történelmi tudás összegzésével új fejezetet nyitott a magyar tudomány történetében. „Méltó követője az 1978-ban rendezett első Mítosz és történelem konferencia szervezője, Prof. Dr. Hoppál Mihály. 2022-ben a második konferenciának magam is résztvevője lehetettem. A mai konferencia sem kevésbé ünnepélyes és nem kevésbé fontos esemény.” – tette hozzá a főigazgató.

Dr. Szabados György, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója hangsúlyozta, a Magyarságkutató Intézet munkájában az egyik kulcsfogalom az interdiszciplinaritás. „Az egykor volt valóság sokszínű, éppen ezért különböző tudományágak foglalkoznak vele. A Mítosz és történelem konferencián egy olyan tudós emléke előtt tisztelgünk, aki már a 19. században is nagyon komolyan vette és nagyon eredményesen alkalmazta az interdiszciplinaritás fogalmát. Amikor megírta a Magyar Mythologia-t, írott forrásokra, néprajzi kutatásokra, sok esetben saját gyűjtéseire, azonkívül az akkori régészeti szakirodalomra támaszkodott. Ipolyi egyes megállapításai a mai korban is rendkívül elevenek, amely az ő tudósi képességeit dicséri, hiszen neki sokkal szerényebb kutatási eszközök álltak rendelkezésére.” – mondta. 

Hozzátette, a konferencia egyik legfőbb célja, hogy a szakértők számot adjanak arról, hogy a magyar mitológiakutatás tárgyában az interdiszciplinaritás eszközével hogyan lehetséges az együtt gondolkodás, az egyes kutatási területek együttműködése. 

Prof. Dr. Hoppál Mihály nyitóelőadásában Ipolyi Arnold életútjáról, tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeiről, valamint a magyar mitológiakutatásban betöltött szerepéről, a Magyar Mythologia című művének születéséről és jelentőségéről osztott meg további fontos ismereteket. „A régebbi időkben nem létezett közösség mitológia nélkül. Napjainkban jelesebb művészeink felismerték a mitikus gondolkodás jelentőségét, és műveikben fel is használták. A nemzeti mitológia a nemzeti művészet segítő szelleme.” – hangsúlyozta.