Ferenc József 1867-es és IV. Károly 1916-os koronázása a magyar történelem két meghatározó eseménye. A köztük eltelt fél évszázad a Szent Korona történetében is fontos időszak volt: helyreállítások, tudományos vizsgálatok és különleges megoldások kísérték nemzeti ereklyénk sorsát. A Magyarságkutató Intézet Beszélgetések a Szent Koronáról című sorozatának október 20-i, ötödik alkalmán ezeknek a kevésbé ismert részleteknek eredünk nyomába.

A Szent Korona nem csupán a magyar királykoronázások nélkülözhetetlen kelléke, hanem a magyar államiság folytonosságának és történeti hagyományainknak egyik legfontosabb jelképe. Történetének megismeréséhez azonban nemcsak az uralkodók és a koronázási szertartások története, hanem magának a koronának a tárgyi vizsgálata is hozzátartozik.

A beszélgetéssorozat következő rendezvényén Németh Zsolt, a fizikai tudomány kandidátusa, és dr. Hennel Sándor mérnök ezúttal a 19. század második felének és a 20. század elejének eseményeit idézik fel.

A beszélgetés egyik központi témája a Ferenc József 1867-es koronázását megelőző helyreállítás lesz. A Szent Korona korábban súlyos sérüléseket szenvedett, kijavításával Müller Lajos pesti aranyművest bízták meg. Milyen állapotban volt ekkor a korona? Milyen beavatkozásokat végeztek rajta, és milyen nyomokat hagytak ezek a későbbi vizsgálatok számára?

Külön figyelmet kap az 1880-ban, Ipolyi Arnold vezetésével végzett tudományos vizsgálat, amely a Szent Korona kutatástörténetének fontos állomása volt. Ekkor készültek az első ismert fényképfelvételek a koronáról, köztük egy olyan különleges felvétel is, amelyen a Szent Korona az eltávolított kereszt nélkül látható. A résztvevők megismerhetik a koronaláda egykori ábrázolásait, valamint azok történeti és szerkezeti jelentőségét is.

A történeti áttekintés IV. Károly 1916. december 30-i koronázásával zárul, amely az utolsó magyar királykoronázás volt. AA beszélgetés során szó esik az úgynevezett álladzóról, amelyet IV. Károly kért a koronázása idejére, hogy biztosabban álljon a fején a Szent Korona, valamint a belső bélés, a kappa szerepéről is.

A rendezvény arra is rámutat, hogy a Szent Korona története nem lezárt kutatási terület. A történeti források, a korabeli ábrázolások és a műszaki vizsgálatok együttes értelmezése ma is új szempontokkal gazdagíthatja nemzeti ereklyénkről szerzett ismereteinket.

A Magyarságkutató Intézet beszélgetéssorozatának célja, hogy a Szent Korona történetét és tárgyi sajátosságait a tudományos kutatás eredményeire támaszkodva, közérthetően mutassa be a nagyközönségnek.

Időpont: 2026. október 20., kedd, 17.00 óra
Helyszín: Magyarságkutató Intézet, 1062 Budapest, Andrássy út 64.

A rendezvény nyitott és ingyenes, de regisztrációköteles: https://docs.google.com/forms/d/1uwkAJhSHURv9OaVs34ehYmtO2zK5unBt4hJL97ac3zw/edit