Prof. Dr. Kásler Miklós miniszterelnöki biztos a Magyarságkutató Intézet által szervezett SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY ÉS ÖRÖKSÉGE című tudományos konferencián elhangzott köszöntőjében (...)

(...) kiváló államférfiként, kora legnagyobb hadvezéreként, a Szent Istváni életmű befejezőjeként jellemezte a lovagkirályt, aki a hit és nemzet védelmét legfontosabbnak tartva méltán érdemes arra, hogy példaként szolgáljon minden magyarok számára. 

Teiszler Éva, a konferencia levezető elnöke, Intézetünk tudományos főmunkatársa köszöntőjében elmondta: 
Folytatva a nagyváradi „Ég királyát hűn követted, országunkat védelmezted..” című előadássorozattal megkezdett munkát, Intézetünk legújabb kutatási eredményeit két napos konferencia keretében mutatjuk be. Szó lesz többek között Szent László és az Árpád-ház genetikai vizsgálatának legújabb eredményeiről, a Szent László legendák erdélyi, székely és szászföldi megjelenéseiről, a Szent László kultusz 14-15. századi továbbéléséről, s bemutatásra kerül az az interaktív térkép is, amely a Szent László zarándokút történeti-, művelődés- és művészettörténeti, néprajzi vonatkozásait, helyszíneit tárja az érdeklődők elé. 

SZENT LÁSZLÓ ÉS AZ ÁRPÁD-HÁZ GENETIKAI VIZSGÁLATA

Varga Gergely, Magyarságkutató Intézet tudományos munkatárs 
Az előadó kiemelte, hogy a Szent László Herma a magyarság egyik legfontosabb ereklyéje. A Magyarságkutató Intézet munkatársai az archeogenetikai és -genomikai módszerekkel megerősítették a Szent László Hermában őrzött koponyaereklye eredetiségét. A lovagkirály teljes genomszekvenciájának segítségével sikerült tisztázni a korábban azonosított Árpád-házi maradványok személyazonosságát, igazságügyi genetikai módszerrel meghatározni a dinasztia tagjainak fenotípusos jellemzőit, és populációgenomikai módszerekkel igazolni első uralkodóink honfoglalókhoz köthető közép-ázsiai eredetét.

SZENT LÁSZLÓ LÁNYA, PIROSKA

Tóth Anna Judit, Magyarságkutató Intézet, tudományos főmunkatárs
Az előadó Szent László leányához, Szent Eirénéhez kapcsolódó vagy esetlegesen kapcsolódó hagyomány néhány bizonytalan pontját vizsgálta, elsőként a szentéletű császárné eredeti, Pyrisk nevének értelmezésére vonatkozó hipotéziseket, úgy mint: Piroska, Prisca vagy Paraszkéva. A Piroska és a Paraszkéva nevek összekapcsolása valószínűleg 19. századi, de Szent Paraszkéva Konstantinápolyban őrzött ereklyéje kapcsán már korábban is felvethető, hogy e szent kultuszába belekeveredtek Szent Piroska emlékének halvány nyomai. A források alapján az előadó szerint  a Konstantinápolyban rabszolgaként élő magyarok e görög szentet magyar kapcsolatokkal ruházták fel, feltételezve, hogy Szent Imre özvegye volt. 

FEGYVERZET SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY IDEJÉBEN ÉS FRESKÓKON

Hidán Csaba, Magyarságkutató Intézet, tudományos főmunkatárs
Hidán Csaba előadásában a Szent László-kori fegyverzetet és viseletet mutatta be. Kiemelte, hogy a XI. századból nem maradt fenn képzőművészeti alkotás, ezért a fennmaradt XIII-XIV-XV. századi freskókon mindig koruk fegyverzetét ábrázolták a festők. 
Az előadó bemutatta a Szent László-kori fegyverzetet, valamint a későbbi századok ábrázolásain látható harci fegyverzetet és viseletet. Az előadás végén Szent László, és a magyar haderő, illetve „a kun” sereg felszerelése is bemutatásra került.

SZENT LÁSZLÓ KULTUSZA LUXEMBURGI ZSIGMOND HATALMI REPREZENTÁCIÓJÁBAN

Horváth Illés, Pécsi Tudományegyetem, Egyháztörténeti Kutatóközpont
Luxemburgi Zsigmond magyar királlyá koronázásától kezdve diplomáiból kimutatható egyfajta bensőséges tisztelet Szent László iránt, mely egész uralkodását végig kísérte. Ez a személyes vonzalom, amely a szent király emlékének tudatos ápolásával párosult, már a korábbi évtizedekben is megfigyelhető volt az Anjou királyok dinasztikus politikájának kísérőjelenségeként. Az előadó szerint, habár látszólag Zsigmond követte király elődjei reprezentációját, ő maga már más eszközöket kezdett felhasználni, mely csakhamar a kultusz erősödéséhez vezetett. Referátumában az előadó elsősorban Szent László kultuszának Zsigmond-kori formáját mutatta be és ismertette. 

INTERAKTÍV TÉRKÉPI SEGÍTSÉG A ZARÁNDOKOKNAK A SZENT LÁSZLÓ ZARÁNDOKÚTON
Jeney János, Magyarságkutató Intézet, tudományos segédmunkatárs
A Magyarságkutató Intézet egyik projektjének keretében elkészített egy interaktív térképrendszert. Ezen térképek Szent László zarándokutak végigjárását hivatottak segíteni. Az interaktív térképen a leendő zarándok meg tudja tervezni az útvonalát, továbbá megismerheti az érintett települések leírását és azok Szent László életéhez kapcsolódó emlékeket is megtekintheti. A Google háttértérkép segítségével a téma iránt érdeklődő, vagy a témát kutató képes szállást is keresni az útvonal mentén. 

A tudományos konferencia következő napján további neves előadók a lovagkirállyal kapcsolatos gondolatait osztjuk meg követőinkkel. Tartsanak velünk holnap is!