Lopják a Szent Koronát (1440) – rendhagyó koronázások és hatalmi küzdelmek a Magyarságkutató Intézet pódiumán

A Magyarságkutató Intézet következő pódiumbeszélgetése az 1440-es esztendő egyik legkülönösebb és legizgalmasabb történeti epizódját állítja középpontba: a Szent Korona elrablását, valamint az ezt követő rendhagyó koronázásokat. Az est során a résztvevők arra keresik a választ, miként alakult a hatalom legitimitása egy olyan korszakban, amikor maga a korona sorsa is bizonytalanná vált.

A Magyarságkutató Intézet Szent Koronával foglalkozó beszélgetéssorozata ezúttal a 15. század közepének egyik legdrámaibb eseménysorát idézi fel. Az 1440-es év történései – a Szent Korona elvitele és a két uralkodó, Utószülött László és I. Ulászló koronázásának sajátos körülményei – nemcsak történeti szempontból különlegesek, hanem a magyar közjogi gondolkodás szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak.

A kerekasztal-beszélgetés arra vállalkozik, hogy történeti és jogtörténeti megközelítésben vizsgálja meg ezt az összetett helyzetet. A korszakban ugyanis a hatalom legitimitása szorosan összefonódott a Szent Korona birtoklásával és a koronázás módjával. Amikor azonban a korona kikerült az ország ellenőrzése alól, új kérdések merültek fel: mi tekinthető érvényes koronázásnak, és milyen feltételek mellett válik egy uralkodó legitim királlyá?

A beszélgetés során a résztvevők – Prof. Dr. Horváth Attila alkotmányjogász, Liktor Zoltán Attila PhD jogtörténész, Dr. Teiszler Éva, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója, valamint Dr. Varga Tibor jogtörténész – több nézőpontból világítják meg a korszak eseményeit. Az est célja, hogy a történeti források, a jogi értelmezések és a Szent Korona-tan összefüggéseinek bemutatásával közelebb hozza a hallgatósághoz a középkori magyar államiság egyik legösszetettebb kérdéskörét.

A pódiumbeszélgetés egyúttal arra is rámutat, hogy a Szent Korona nem csupán jelképes jelentőséggel bírt, hanem a hatalomgyakorlás és az uralkodói legitimáció egyik legfontosabb eszköze volt. Az 1440-es események éppen ezért nemcsak egy történeti epizódot jelentenek, hanem a magyar közjogi hagyományok mélyebb megértéséhez is kulcsot adnak.

A rendezvény 2026. május 7-én 18 órakor kezdődik a Magyarságkutató Intézetben.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:

https://forms.gle/DLugxb36bcMgvBru9