Magyarságkutató Intézet második alkalommal rendezett konferenciát az abasári ásatások kapcsán.
A Magyarságkutató Intézet által 2020–21-ben folytatott abasári ásatás eredményeiről intézetünk Facebook oldalán az elmúlt szűk egy évben több alkalommal is tájékozódhattak az érdeklődők, a feldolgozómunka folyamata mellett bepillantást nyerve az egyes lelettípusok körébe, de megtekinthetők voltak a monostor különböző építési periódusait bemutató elméleti rekonstrukciók is. A tudományos-népszerűsítő formában történő közreadás mellett természetesen megindult a tudományos feldolgozás is. Első lépéseben megtörtént a feltárási dokumentáció ellenőrzése és kiegészítése, ami a feldolgozás egyik fundamentumát jelenti majd. Szűk fél év leforgása alatt október elején már a második tudományos konferencián tájékozódhattak az érdeklődők az abasári ásatás eredményeiről, kiegészülve az Aba nemzetség kapcsán folytatott további kutatásokkal. Az első konferenciához hasonlóan most is szó volt a monostor építéstörténetéről, az egyik előadás a rotunda kapcsán részletesen, széles körű kitekintéssel ismertette a kerektemplomok kérdéskörét, melynek egykori formáját illetően Abasár esetében is megosztott a kutatás. A tárgyi leletanyagban található, jelentős számban előkerült különböző vaseszközökről, könyvveretekről és egyéb ötvöstárgyakról most is önálló előadás adott képet. Topográfiai kutatások meséltek a Mátra-vidék Ábák korát megelőző, népvándorláskori történetéről, régészeti leletanyagáról, az egyes közösségek rekonstruálható képéről. Részletesen bemutatásra került a templombelsőben feltárt három faragott sírfedlap, melyekkel megduplázódott az Abák címerével ellátott középkori sírfedlapok száma a Magyar Királyság területén. Egy VII. Ince pápa által kiadott ólombulla pedig kétségtelen bizonyítékát adta a monostor apátja és a pápai udvar között fennálló közvetlen kapcsolatoknak 1404–1406. között. A mostani konferencián a régészeti feltárások során előkerült jelenségek és leletek mellett több, köztük módszertani szempontú előadás is foglalkozott az Abák korai történetével, felvázolva a kutatás jövőbeli feladatait. Előadásokban hallhattak az érdeklődők az írott források által Aba Sámuelről és az Abákról ránk hagyományozott kép kapcsán felmerülő kérdésekről, és az Abák Magyar Királyságban betöltött szerepéről.
Az első konferencia előadásai már megtekinthetők intézetünk honlapján, míg a másodiké folyamatosan kerül feltöltésre. Ezzel párhuzamosan terveink szerint jövő év elejére elkészül az előadások egy részének írott formáját tartalmazó sorozat első kötetének kézirata, melyet bizonyára még abban az évben kézbe vehetnek majd az érdeklődők.
