Egyedülálló, a magyar határvédelemről szóló tudományos konferenciát szervez a Magyarságkutató Intézet. 

A január 31-én kedden, délelőtt az Andrássy út 64. alatt, a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében kezdődő rendezvény feladata, hogy ne csak metszetszerű képünk legyen a határvédelemről, hanem folyamatában ábrázolja a Gyepűtől a határzárig tartó eseménytörténetet.

Az elmúlt ezer évet átfogó és a mai történéseket is magába foglaló izgalmas előadás-sorozatról Horváth-Lugossy Gábor, az intézet főigazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a koncepció mentén olyan tanácskozást tarthatnak amely a múltat, őseink teljesítményét összekapcsolja a jelennel, s így még izgalmasabb rendezvényt tervezhettek.

– Aki látja, hallja, élő részese lesz, megérti ezt az ezeréves folyamatot, amit úgy hívunk: magyar határvédelem. Ráadásul ez esetben a magyar múlt megismerése nemcsak tudást nyújt számunkra, hanem erőt is ad. Azt hiszem, a mai világban nem kell magyaráznom, miért van erre szükség – fogalmazott a főigazgató.

A rendezvény több szempontból is aktuális. Horváth-Lugossy Gábor úgy látja, elsősorban azért, „mert nem feledtük el, hogy minden évszázadban érték támadások hazánkat, a Kárpát-medencét. Nem volt olyan évszázad, hogy ne próbálták volna meg elvenni országunkat. A ma is szolgálatot teljesítő katonák, rendőrök, határvadászok hivatásbeli ősei, elődei minden évszázadban állták a sarat és keményen megvédték hazánkat.” Az emlékezeten túl azért is fontos egy ilyen tanácskozás, mert ma is veszélyeztetettek a magyar határok. A főigazgató szerint

"ELÉG KELETRE VAGY A DÉLI HATÁROKRA TEKINTENI. A GEOPOLITIKAI HELYZET EGYRE JOBBAN ÉS GYORSABBAN VÁLIK KISZÁMÍTHATATLANNÁ."

Hozzátette, Magyarországért senki más nem fog úgy harcolni, mint a magyarok. – Fontosak a nemzetközi szövetségek, szövetségesek, ha általuk erősíteni tudjuk nemzetünk védelmét, de van, ami nem változik: a magyar hazát megvédeni a magyar katonák, a magyarok fogják. Ezért is lesz róluk és rólunk, magyarokról szó a konferencián – mondta. Végezetül a latin bölcsességet is emlékezetünkbe idézte: – Ha békét akarsz, készülj a háborúra! Ami – magyarázta – azt is jelenti, hogy testben, fejben és szívben egyaránt készen kell állnunk a haza védelmére.

"NEKÜNK, MAGYAROKNAK A KÖZELJÖVŐBEN IS SZÜKSÉGÜNK LESZ A FIZIKUMUNKRA, TUDÁSUNKRA ÉS LELKÜNKRE A KÖVETKEZŐ EZER ÉV BIZTOSÍTÁSÁHOZ. FELHÍVJUK A FIGYELMET JELENKORI SORSKÉRDÉSEINKRE ÉS ARRA, HOGY MA IS OLYAN IDŐ VAN, AMIKOR KÉSZÜLNI KELL."

Hangsúlyozta azt is, hogy „aktuális üzenetet is magában foglal a keddi esemény, amely a magyar határokon jelenleg is szolgálatot teljesítők munkája előtt kíván tisztelegni, jelezve, milyen létfontosságú és egyben megfeszített munkát is jelent ez.”

A konferenciával kapcsolatban elmondta, hogy az előadók átfogó módon mutatják be, hogy az elmúlt ezer évben a Szent István által létrehozott keresztény magyar királyság hogyan védte saját Kárpát-medencei határait, s ezzel esetenként egyben Európa határait is, és hogyan, milyen viszonyrendszerben, milyen kihívásoknak megfelelve működik ma is Magyarország határvédelme.

Az előadások során számos kérdés mellett azokra is választ kapunk, hogy 
- kik voltak a fürkészek, 
- hogy működtek a felderítők az Árpád-korban, 
- miért volt fontos a nyugati határvédelem, 
- milyen szerepük volt a végvidékeknek, 
- milyen volt, volt-e honvédelem a 18. században, határőrök voltak-e a székelyek, 
- hogyan működött Észak-Magyarország vagy Erdély határvédelme, 
- mit jelentett az osztrák magyar határon lerakott aknamező vagy az elektromos jelzőrendszer felszedése?

Az izgalmas kérdésekre HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a PPKE - Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, a SZTE - Szegedi Tudományegyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársai adnak választ. A rendezvény részeként exkluzív bejelentkezésekre is sor kerül Magyarország keleti és déli, valamint ezeréves történelmi határáról, érintett országgyűlési képviselők, polgármester, kutató részvételével.
A konferencia fővédnöke Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország Honvédelmi minisztere. Védnökei: Bakondi György, a Miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, Töll László ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, de az egyik köszöntőt Vargha Tamás honvédelmi miniszterhelyettes mondja, a konferencia bevezető előadását pedig Bakondi György főtanácsadó úr tartja. A jeles névsorral kapcsolatban Horváth-Lugossy Gábor arra mutatott rá, a nagyon komoly szakemberek és felelős vezetők jelenléte nemcsak megtisztelő, de a konferencia súlyát is kijelölő tény. Úgy fogalmazott: 

„A FELKÉRT SZEMÉLYEK EGYTŐL EGYIG ÁTÉRZIK A HATÁRVÉDELEM SÚLYÁT, SŐT NAP MINT NAP VISZIK A HÁTUKON”.

Időpont: 2023. január 31. 9:30
Helyszín: Andrássy út 64.

Forrás: https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/01/gyeputol-a-hatarzarig