„A Kolozsvárott tevékenykedő piarista szerzetes és akadémikus történész, Biró Vencel (1885–1962) Erdéllyel kapcsolatos, valamint gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténeti munkái jelentek meg egy kötetbe gyűjtve nemrégiben a Magyarságkutató Intézet gondozásában.

A délvidéki Magyar Szó internetes oldala A magyar nyelvjárások napjához kapcsolódó nyelvjárási pályázatról, tájnyelvről és identitásról képes interjút közölt Pomozi Péterrel, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetőjével. Igazgatónk hangsúlyozta: A pályázat célja, hogy tudatosítsa: a nyelvjárás olyan nyelvi érték, mely veszélyben van, s ennek nyomán közös, Kárpát-medencei magyar értékteremtő munkára invitáljon.

A Magyarságkutató Intézet július végén Hunyadiak és Corvinok címmel a Szépművészeti Múzeum frissiben felújított Román Csarnokában rendezte meg a konferenciát, amely – a lényeget egyetlen mondatba sűrítve – Hunyadi János, Hunyadi Mátyás és Corvin János életét, uralkodását, működését ismertette és vitatta meg.

A taxisblokádba a külföldi titkosszolgálatok is bekapcsolódhattak. Itt nem feltétlenül az orosz titkosszolgálatra gondolok, hanem a nyugatira: elsősorban az amerikaira, hiszen geopolitikai és gazdasági értelemben talán az USA-nak állt leginkább érdekében a nemzeti érdekképviselet gyengítése.

A Magyarságunk Hungarikumunk oldal, – Daniel Roxin áltudományos, Erdélyt ősi román területként aposztrofáló dokumentumfilmje kapcsán – interjút közölt Köő Artúr történésszel, Intézetünk Történeti Kutatóközpontjának munkatársával.

A három nagy tatár betörési hullám ellenére miért nem sikerült a mongol világbirodalomnak meghódítania a Magyar Királyságot? Többek között erre a kérdésre is keresi a választ a Magyarságkutató Intézet (MKI) soron következő nemzetközi tudományos konferenciáján Székelyudvarhelyen. Az előadások egy része mongol szempontból közelíti meg a témát, és a tatárok európai hadjáratainak mikéntjére, valamint a Magyar Királyság területéről való kivonulásuk okaira világítanak rá.

A vasarnap.hu a Magyarságkutató Intézet kiadványai sorában megjelent” Czuczor–Fogarasi-tanácskozás A magyar nyelv szótára pótkötetének megjelenése alkalmából” című kötet kapcsán közölt interjút a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont vezetőjével, Pomozi Péterrel.

A Hunyadi- és a Corvin-dinasztiával egy olyan üstökös tűnt fel a magyar történelem egén, amelynek fénye a mai napig nem halványult el – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Magyarságkutató Intézet konferenciáját megnyitó beszédében. A Hunyadiak és Corvinok címet viselő, kétnapos tudományos rendezvény a nándorfehérvári diadal napjának 565. évfordulóján vette kezdetét.

Ha Hunyadi Mátyást kérdeznénk, jelen ismereteink szerint azt válaszolta volna, hogy ő a keresztény Magyar Királyság uralkodója – mondta Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója. Milyen származásúak a Hunyadiak és hol a helyük Euró­pa történetében? Többek között erre keresik a választ az intézet mai, nemzetközi Hunyadi-konferenciáján.

Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa a Lemhényi Ifjúsági Szervezet szervezésében, valamint a Magyar Ifjak Kézdiszékért társszervezésében megvalósuló vetített képes előadás keretében Felvidék, Kárpátalja és Észak-Erdély visszacsatolásának történelmi hátterét ismertette.