"A Rongyos Gárda leleménye nem ismert határokat: a nagy mennyiségű lőszert és kézigránátot postai küldeményként adták fel, hogy megmentsék Sopront." A nyugat-magyarországi felkelésről és a rongyosokról Babucs Zoltán hadtörténésszel, a Magyarságkutató Intézet munkatársával beszélgetett Tóth Gábor, a vasarnap.hu újságírója. 

Őstörténeti paradigmaváltást ért el a Magyarságkutató Intézet, a nemzeti identitás erősítésének egyik zászlóshajója. 

“Ennyivel tartoztunk Hunyadi Jánosnak és az összes magyar hősnek, aki a hazáért meghalt, valamint azoknak, akik ma is ellátják katonaként a haza szolgálatát” – fejtette ki Hidán Csaba László régész-történész kutatónk a Magyar Nemzetnek, akit arról kérdeztünk, hogy milyen érzés volt kitűzni Hunyadi János harci lobogóját a rigómezei csata helyszínén.

A Kommunista Párt elhibázott földpolitikája eredményeképp jelentkező ellátási tragédiájával kapcsolatban Tóth Gábor, a vasarnap.hu újságírója kérdezte Borvendég Zsuzsannát, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársát. 

Jövő év végére szeretnék lezárni a székesfehérvári osszáriumban található nyolc uralkodódinasztia csontjaival kapcsolatos vizsgálatokat – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Horváth-Lugossy Gábor.

Aragóniától Thüringiáig, Nápolytól Thesszalonikiig, Bizánctól Lengyelországig, Szicíliától a Kijevi Nagyfejedelemségig. 

Mikó Imre (1911-1977) halálának 45. évfordulóján konferenciával emlékezett a jeles erdélyi polihisztorra a Magyarságkutató Intézet. A tudományos eszmecsere előadói különböző nézőpontokból, egyes szakterületeket górcső alá véve elemezték a történelmi család sarjának életútját, kitérve jog- és nemzetvédő tevékenysége máig ható utóéletére, az erdélyi magyarság rendszerváltozás utáni jogkiterjesztési kísérleteire is.

"A rendszerváltók a pártállami intézményrendszer leépítését tekintették legfőbb feladatuknak. Talán nem is vették észre, hogy már a nyolcvanas évektől nyugati tőkeerők irányították a folyamatokat." 

Az 2021-ben Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan (...)

"Számunkra már természetes, hogy március 15. hazánk nemzeti ünnepe, ám ennek elfogadására közel nyolcvan évet kellett várni. A kiegyezés ellenére is csupán megtűrt ünnepnapnak számított, és egy ma már elfeledett diáktüntetés indította el a hivatalos ünnepként való elismerését."