Az 1849-es császári megtorlásról, és az aradi vértanúkról szervezett pozsonyi megemlékezés előadója volt Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet hadtörténész munkatársa. A ma7.sk oldalán Dunajszky Éva tollából megjelent összefoglalóból idézünk: 

Az 1849. október 6-án kivégzett aradi tizenháromról számos ábrázolás maradt fenn, amelyek megőrizték arcvonásaikat, azonban ugyanez az általuk viselt egyenruhák esetében már kevésbé mondható el.

Kanász Viktor, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa a 16. századi kanizsai protestánsok és katolikusok történetéről nyilatkozott a zaol.hu-nak. 

Orbán Viktor miniszterelnök kinevezte Kásler Miklóst, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egykori miniszterét (...)

Együttműködési megállapodást kötött a Magyarságkutató Intézet és a Professzorok Batthyány Köre. Újabb szellemi erőtérrel bővült a Magyarságkutató Intézet (...)

“…ezeket a technikákat a sztyeppei népektől, a szkítáktól és a hunoktól vették át az eurázsiai műveltségek.” - Ősi és egyedülálló hun áldozati üstöt tártak föl magyar és mongol régészek.

A világot azért teremtette tarkának a Jóisten, mert így szép. Bármi eltűnik belőle, csak egy állatfaj vagy egy növény, azért nagy kár. Ha egy nemzet eltűnik, az milyen óriási kár! Ezért kell mindenkinek megtenni ellene azt, amire képes. Én kormányzati tisztségben, miniszterként is megtettem, ami tőlem tellett, (...)

– A magyarság a XX. század egyik legnagyobb hősét, példaképét veszítette el – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Horváth-Lugossy Gábor. 

A Magyar Demokrata hetilapban jelent meg Ágoston Balázsnak Makoldi Miklóssal, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatójával Árpád-kori templomaink megmentésének jelentőségéről és a Regnum Marianum szakrális küldetéséről is szóló beszélgetése.