Őstörténeti paradigmaváltást ért el a Magyarságkutató Intézet, a nemzeti identitás erősítésének egyik zászlóshajója. 

"Gyökeresen megváltoztattuk az őstörténet-kutatást, megcáfoltunk érinthetetlennek gondolt dogmákat, a legkorszerűbb tudományos módszerekkel és publikációkkal bizonyítottuk a hun-avar-magyar folytonosságot, új alapokra helyeztük a honfoglalás kérdéskörét. Néhány év alatt több munkát végeztünk el, amit mások jóval nagyobb költségvetéssel, évtizedek alatt sem - mondta a Demokratának Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója."
[...]
Legalább 150 éve hiányzott egy olyan tudományos műhely, amely a nemzet őstörténetét hitelesen feltárta volna, pontosabban, amely meg merte volna kérdőjelezni a hamis, magyarellenes dogmákat. Professzor dr. Kásler Miklós felismerte, hogy szükség van múltunk, eredetünk lehető legpontosabb ismeretére, hiszen még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Kik voltak a szkíták? Kik voltak a hunok? Lehetnek-e több ma élő nemzet ősei? Honnan jöttek az avarok? Hová tűntek? A magyar az egyik legősibb nemzet, amelynek származásában több egykor élt népnek volt szerepe. Helyünk van Európában, amelynek egyik legnagyobb tudású, értékteremtő hagyományokkal és szabadságszeretettel rendelkező, legbüszkébb és a Kárpát-medence legnagyobb létszámú nemzete vagyunk.
[...]
Előttünk senki nem kutatta ilyen összefüggésben a Kárpát-medence népességének eredetét, genetikai kapcsolatait, de nagy uralkodóink földi maradványainak azonosítását sem végezte el más, és az Árpád-ház etnogenezisének további kutatásait is mi vettük át. Az abasári nemzetségfői, majd királyi központot szintén mi ástuk ki föld alól, Aba Sámuel valós történelmi szerepét bemutató tényeket is mi közöltük. A Hunyadiak származási vitáira is mi teszünk pontot, de a győri Szent László hermában található koponya személyazonosítását is mi végeztük el - hangsúlyozta főigazgatónk. 

A honfoglalás kérdéskörének új alapokra helyezése kapcsán elmondta: Feltártuk, hogy valójában nem honfoglalás történt a szó eddig ismert értelmében, hanem egymással genetikai rokonságban álló népek érkeztek több hullámban a Kárpát-medencei őshazába, aminek folyamatos lakottságát a most áprilisban megjelent tudományos szakcikkünkben is közöltük. Ezt a „csontokba írt forrásokból” olvasó archeogenetika tudománya feketén-fehéren bizonyítja, az emberi maradványokból nyert minták elemzésével megmutatva, hogy őseink mikor hol éltek, kikkel, milyen szinten álltak rokonságban és kulturális kapcsolatban.

Horváth-Lugossy Gábor kiemelte: A Hunyadi-kutatás indítása Kásler Miklós professzor úr személyes tudománydiplomáciai sikerének köszönhető, mert ő érte el, hogy a horvát partnereink engedélyezzék a lepoglavai pálos kolostorban nyugvó Corvin János és fia, Kristóf kriptájának felnyitását és a genetikai mintavételt. De a fókuszunk a teljes magyar történelemre irányul, ennek jegyében tart még a békediktátum centenáriumára szervezett Trianon-plakátkiállításunk, azért, mert szűnni nem akaró érdeklődéssel kérik iskolák. 
Emellett hangsúlyozta: Fontos a tudományos eredmények, tények társadalmasítása. Az őstörténet esetében ennek jó eszköze lehetne a hagyományőrző világgal való együttműködés. Ők egyre jobban, egyre szakavatottabban tudják megjeleníteni mindazt, amit a kutatók feltárnak, ez pedig kedvezően formálná a széles körű nemzettudatot. Ennek alakítása is feladatunk. Ezért kezdeményeztem, a Nemzeti Kulturális Alap keretében külön hagyományőrző kollégium létrehozását, mert ha valami a nemzeti kultúránk része, az őseink hagyománya. 

A Magyarságkutató Intézet jövőbeni tervei kapcsán pedig kifejtette: Folytatódik a mongol-magyar tudományos együttműködés Belkh-ben, illetve elkezdődik a fővárostól mintegy 40 kilométerre északra fekvő Ar Guntban található hun sírok feltárása. 
[...]
Tovább folytatódik a Kárpát-medence avar, hun, szarmata, szkíta népességének, valamint Árpád magyarjainak archeogenetikai vizsgálata, nem csak az elit, hanem az úgynevezett köznépi temetők népességére is kiterjesztve. Idén is nagy hangsúlyt helyezünk a hazai királyi központok feltárására is, aminek nyomán méltó emlékhelyeket lehet kialakítani. További nemzetközi együttműködéseket is indítunk újabb külföldi mintavételek érdekében, hogy a Székesfehérváron eltemetett mind a nyolc uralkodódinasztia tagjai azonosíthatók legyenek. Fontos az ősi írások kutatása, új terület a felirattan, aminek kiváló képviselői vannak intézetünkben. Számos új tudományos magyar és idegen nyelvű kötetet jelentetünk meg idén is, Hunyadi Mátyás eddig soha le nem fordított leveleit hamarosan kézbe vehetik az olvasók. Idén már hat konferenciát szerveztünk, a nagyváradi Szent László Napok keretében is tartunk egyet, ősszel pedig újabb nagy nemzetközi tudományos eszmecserét rendezünk Budapesten. Önálló nemzeti kiállításokat is tervezünk, folytatjuk tudományos ismeretterjesztési küldetésünket különböző, egyre népszerűbb tematikus filmsorozatainkkal. Az óriási várakozásnak is eleget téve idén szeretnénk elkezdeni a Pilis őstörténeti vonatkozású feltárását is."

A teljes interjú a Magyar Demokrata hetilap ma megjelent számában olvasható.