A címadó gondolat Mónus Józseftől származik, de nyugodtan elmondhatjuk a Magyarságkutató Intézet munkásságáról is, amely jószolgálati nagykövetévé választotta a világbajnok tradicionális távlövő íjászt.

A Magyar Nemzetben jelent meg Mónus József László és a Magyarságkutató Intézet együttműködéséről, történelmi értékeink felkutatására, bemutatására irányuló törekvő munkásságáról szóló, Zana Diána tollából született írás. 
– Sokáig legendáink lerombolása zajlott, a Magyarságkutató Intézet ezzel szemben a történelmi értékeink felkutatására, bemutatására helyezi a hangsúlyt, és tudományos eszközökkel bizonyítja mindazt, amit a magyarság évszázadokon keresztül a lelkében érzett – nyilatkozta lapunknak a távlövő íjász, aki a magyar küldetéstudat lobogó zászlójaként jellemezte az intézmény munkáját. 
[...]
A huszonnyolcszoros világrekorder és hatszoros világbajnok távlövő íjász már évek óta háromféleképp igyekszik hirdetni – ahogy ő fogalmaz – a magyar zászló becsületét: a világversenyeken, a dobogó legfelső fokáról; a földrajzi lövései által, melyek során a legszebb természeti helyeken repítette ki nyílvesszejét, mint a Vereckei-hágó, a Tordai-hasadék, a Niagara-vízesés vagy a Grand Canyon; végül pedig a magyar várakból történő bástyalövéseivel. 
– Kiállok az egykori harcaink helyszínére, egy-egy bástyafokra, és az onnan kilőtt nyílvesszővel írok történelmet a mában a múlt tiszteletére – fogalmaz Mónus József, akinek egyedülálló teljesítménye előtt – Horváth-Lugossy Gábor szerint – Amerikától Dél-Koreáig meghajol a világ. 
A Magyarságkutató Intézet főigazgatója megtisztelőnek nevezte, hogy Magyarország legjobb távlövő íjásza is együttműködik velük, és terjeszti az intézet jó hírét szerte a Kárpát-medencében és a világban."

A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán olvasható.