A Magyar Nemzet számolt be a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, Dr. Horváth-Lugossy Gábor és Pintér Attila főkonzul isztambuli, a két ország 2024-es közös kulturális évére felkészülő tárgyalásairól. 

"Idén lesz száz éve, hogy a modern korban Törökország és Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített, ennek apropóján Isztambulban tárgyalt a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, hogy megkezdjék a felkészülést a két ország közös kulturális évére. Tavaly novemberben már Recep Tayyip Erdogan török elnök is azt hangoztatta, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, hogy a 2024-es év a két ország közös kulturális éve lesz.

– A trianoni békediktátum okozta nemzetközi elszigeteltség után Törökország az elsők között kötött Magyarországgal barátsági és együttműködési szerződést 1923-ban – írta Facebook-oldalára a Magyarságkutató Intézet szombaton. Az intézet az eseményre emlékezve nemzetközi tudományos konferenciákkal, magyar–török közös könyvkiadással és egyéb programokkal készül a két nemzet emlékezetpolitikájának erősítéséhez 2023–2024-ben. A részletekről Horvát-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és Pintér Attila főkonzul egyeztetett Isztambulban.

A százéves évforduló fontosságát Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentése is jelzi: „a 2024-es esztendő Törökország és Magyarország közös kulturális éve lesz” – közölte az államfő tavaly novemberben, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt Ankarában.

Erdogan egyúttal köszönetet mondott Magyarországnak azért, hogy nemzetközi téren kiállt Törökország mellett és mindig támogatta annak európai uniós csatlakozási tárgyalásait is. A magyar–török kapcsolatok erősödését jelzi az is, mindkét fél célja, hogy hatmilliárd dollárra növelje a mintegy négymilliárd dolláros éves kereskedelmi forgalmat. Magyarországon körülbelül ötszáz cég működik.

A két ország kapcsolatai 2018-ban léptek újabb szintre: ekkor csatlakozott ugyanis Magyarország megfigyelő államként a Türk Államok Szervezetéhez (TÁSZ), amelyben Törökország nemcsak alapító állam, de vezető szerepet is tölt be.

Az elmúlt négy évben hazánk a türk államoknak egy sajátos bizalmai partnere lett az európai térségben. Az ukrajnai háború nyomán ráadásul Ankara nemzetközi szerepe még inkább felértékelődött: amellett, hogy Erdogan igyekszik közvetítőként fellépni Moszkva és Kijev között, a Közép-Ázsiát és Európát összekötő szállítási útvonalak lezárása után jelentősen megnőtt a forgalom a transzkaszpi–kaukázusi–törökországi útvonalon.

Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese Facebook-oldalukon foglalta össze a magyar–török kapcsolatok alakulását az elmúlt száz évben. Ismertette, a hivatalos diplomáciai kapcsolatok 1924 májusában a követségek kölcsönös megnyitásával hosszas előkészületek után valósultak meg. Ezt megelőzően, az Osztrák–Magyar Monarchia idején az Oszmán Birodalom követsége Bécsben működött, Konstantinápoly – ma Isztambul, az Oszmán Birodalom fővárosa 1923-ig, a Török Köztársaság megalakulásáig – Budapesten csak konzulátust üzemeltetett.

A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nagy háborúban – azaz az első világháborúban – szövetséges két ország nemzetközi diplomáciai elismerése a háborús vereséget követően hosszabb folyamatot igényelt.

„A magyar–török diplomáciai kapcsolatok felvételének igénye Budapest részéről már 1920 őszén megfogalmazódott. Csáky Imre külügyminiszter 1920. október 7-i miniszteri körrendeletében a londoni külképviselet mellett a konstantinápolyi követség felállítását jelölte meg célként” – írta Vizi László Tamás. Hozzátette azonban, hogy Törökország akkoriban az antanttal vívott függetlenségi háborút, amely nem tette lehetővé a hivatalos kapcsolatfelvételt. Informálisan 1923 januárjában kezdődtek meg a tárgyalások, amellyel magyar részről Ruszkay (Ranzeberger) Jenőt bízták meg. A politikus január 10-én már Isztambulban volt: noha a kiutazás apropóját az 1923 februárjában az Égei-tenger partján összeülő török gazdasági kongresszus adta, az ankarai kormány valódi célja a nemzetközi kapcsolatok rendezésének előmozdítása volt. Ruszkay 1923. február 15-én Izmirben találkozott Kemal pasával, ahol átadta a kormányzó és „a magyar nemzet testvéri érzületét és lelkes örömüket a török győzelem felett”. Jelentései szerint „mindenütt igen szívélyesen fogadták. Hivatalos körök támogatásukat minden téren felajánlották. Az érintkezésnél kiérzett a Magyarország iránt érzett rokonszenv és tisztelet.”

Ezt a két nép és nemzet közötti rokonszenvet és tiszteletet rögzítette az 1923. december 18-án a Török Köztársaság és a Magyar Királyság között megszületett barátsági szerződés, amely száz év távlatából visszatekintve is időt álló, a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolat maradt – zárta írását Vizi László Tamás."

A tudósítást a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.