Először fordul elő, hogy modern, természettudományos módszerekkel is megpróbálnak a végére járni, vajon a magyaroknak milyen közük lehet a hunokhoz

A hun-magyar rokonság évszázadok óta izgalomban tartja a magyar történetkutatást, ám először fordul elő, hogy modern, természettudományos módszerekkel is megpróbálnak a végére járni, vajon a magyaroknak milyen közük lehet a hunokhoz.

A világ­történelem egyik legjelentősebb államát létrehozó népcsoportnak, Attila birodalmának a jelenlegi Magyarország területe volt a központja, emiatt sok olyan lelet található, amit fel lehet használni a vizsgálatokra, eredményeit pedig össze lehet hasonlítani más adatokkal. Mindezeket a kutatásokat az idén januárban létrejött Magyarságkutató Intézet keretein belül végeznék el a szakemberek – egyebek mellett ez volt a témája az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés című műsorának, amelyben az intézet két igazgatója ismertette a terveiket és a folyamatban lévő munkákat.

Neparáczki Endre, az Archeogenetikai Kutatóközpont vezetője jelezte, hogy az egyes kérdések megválaszolásába több tudomány­területet bevonnak, és, mint mondta, végre lehetőség van arra, hogy a Magyarságkutató Intézet ernyőszervezetként összefogja „az eddig egymás mellett elbeszélő kutatásokat”.

Makoldi Miklós, a Régészeti Kutatóközpont igazgatója kifejtette: az elmúlt évtizedekben többek között olyan terültek, mint a genetika, antropológia, komoly fejlődésen mentek át, aminek köszönhetően meg tudnak válaszolni olyan kérdéseket, amelyeket korábban nem lehetett.

Ezért is a kutatómunka központi témája a hunokkal kapcsolatos információk, adatok elemzése.

Egyben emlékeztetett arra, hogy a magyar történetírás, történetkutatás a Mo­hács utáni évszázadokban a különféle megszállások, majd elfogult eszmei korlátozások miatt elsorvadt.