Akik kiharcolták a Sopron jövőjéről szóló népszavazást
"A Rongyos Gárda leleménye nem ismert határokat: a nagy mennyiségű lőszert és kézigránátot postai küldeményként adták fel, hogy megmentsék Sopront." A nyugat-magyarországi felkelésről és a rongyosokról Babucs Zoltán hadtörténésszel, a Magyarságkutató Intézet munkatársával beszélgetett Tóth Gábor, a vasarnap.hu újságírója.
- Kik is voltak a rongyosok, akik kiharcolták a Sopron jövőjéről szóló népszavazást?
- A „rongyosok” gyűjtőnév alatt nem csak a kecskeméti tanyavilágban 1919 áprilisában – Héjjas Iván tartalékos repülő főhadnagy vezetésével – a nemzetmentő és antikommunista céllal létrejött Rongyos Gárdát kell értenünk, hanem mindazokat, akik részt vettek az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésben. Ebben többféle különítmény játszott szerepet a Rongyos Gárda mellett. Soraikban hazaszerető, antibolsevista, gazdag hadi tapasztalatokkal rendelkező tisztek, altisztek és katonák, a hajdanvolt Székely Hadosztály tagjai, Kecskemét, Kunszentmiklós, Gödöllő, Aszód és Vác környéki parasztemberek, dél-erdélyiek Petrozsényból, soproni főiskolások, magyaróvári gazdászok, pesti műegyetemisták, menekült selmecbányai akadémisták, sőt még albán és bosnyák népfelkelők is küzdöttek.
– Ezek szerint meglehetősen sokfélék voltak a rongyosok. Mennyire voltak tapasztaltak a harcászatban?
– Zömük katonaviselt ember volt, akik megjárták a Nagy Háború hadszíntereit, ezért a kiképzésükre nem kellett időt fordítani. Gyalogosok és tüzérek mellett voltak huszárok, rohamcsapatbeliek, utászok, de olyanok is, akik az 1916-os erdélyi román betöréskor folytattak diverziós tevékenységet, és tudásukat most kamatoztathatták. Szinte minden társadalmi rétegből érkeztek, volt közöttük főnemes és aranysarkantyús vitéz egyaránt. Csatlakoztak hozzájuk tizenévesek is, például a kecskeméti felsőkereskedelmi iskola 12 tanulója, de még egy 45 fős győri diákszakasz is. A Győrvármegye című lap szerint „a legtöbb felkelő az intelligencia köréből került ki, a megszállásra ítélt Nyugatnak s a már elszakított részeknek menekült magyarjaiból”.
A teljes beszélgetést a vasarnap.hu oldalán olvashatják.