...a kereszténység elterjedésére, a legtöbb szentet adó királyi dinasztiára, annak ezt a kiállítást látnia kell.

„Aki kíváncsi a magyar történelem kárpát-medencei kezdeteire, a kereszténység elterjedésére, szeretné látni a világon a legtöbb szentet adó királyi dinasztia régészeti leletanyagát vagy csak érdekli a magyar történelem ezen korszaka, annak ezt a kiállítást látnia kell.” 

A Magyar Demokrata hetilap e heti számában „A kiállítás rendben lesz” címmel jelent meg Franka Tibor Makoldi Miklóssal, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatójával, az Árpádok kora kiállítás kurátorával készült beszélgetése. 

Az európai szintű dinasztikus kapcsolatokkal bíró uralkodóház történetén kívül szó esett Székesfehérvár történelmi helyéről és szerepéről, az Árpád-kort és kultúráját bemutató kísérőkötetről, az abasári nemzetségfői, majd királyi központon folyó feltárásról és a páratlan témájú és mértékű kiállítás identitásformáló szerepéről is. 

Részletek az interjúból: 

„[…] Magyarországon ezt az anyagot, illetve hasonló kaliberű és léptékű Árpád-ház-kiállítást még soha nem láthatott a közönség. A tárlat 17 teremben mutatja be a magyar honfoglaláskortól kezdve Árpádnak a Kárpát-medencébe érkezésétől egészen 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig a magyar királyok és szentek korát a régészeti és történeti leletanyag tükrében. Nagy súlyt fektetünk a honfoglaló magyar népesség gazdagságának bemutatására, majd a kereszténység felvételére, ami megalapozta az ezeréves keresztény magyar államot, megállította IV. Béla király idejében a világot meghódító mongol (tatár) inváziót, és amely később a töröktől is védte Európát. A kiállításon látható lesz annak az uralkodóháznak a története, európai szintű dinasztikus kapcsolatai és fennmaradt régészeti leletanyaga, amelyik Árpádtól III. Andrásig több, mint négyszáz évig irányította Közép-Európa meghatározó államát: a Magyar Királyságot, és amely dinasztia a legtöbb szentet adta Európának.”

„[…] Magyarországon valóban nem rendeztek még az új- és legújabb korban ilyen léptékű, az Árpád-házat és az ezeréves magyar kereszténység kezdeteit bemutató kiállítást. Véleményem szerint Magyarország kormánya ezt a mulasztást nagyon helyesen pótolja most, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóján. És úgy gondolom, hogy a kiállítás nagyon helyesen került Székesfehérvárra, hiszen az Árpád-korban nem Buda és főleg nem Pest volt Magyarország fővárosa, hanem sokkal inkább Székesfehérvár. Itt állt a Szent István által alapított koronázó bazilika, ahová számos magyar uralkodót temettek több száz éven keresztül, és amely templom Magyarország legszentebb helyének számított egészen a török korig. Erre fel kell hívni a figyelmet, úgyhogy nagyon helyes a helyszínválasztás.” 

„[…] a Magyarságkutató Intézet nem prekoncepcióból indult ki, hanem tudományosan meg akarta vizsgálni, hogy van-e bármilyen alapja azon hagyománynak, amely az Árpád-házi és a középkori magyar királyaink számára íródott krónikákban következetesen azt állítja, hogy a magyarok a hunok leszármazottai. És láss csodát, ahogy haladt előre a kutatás, mind archeogenetikai, mind régészeti, mind nyelvi alapokon azt láttuk, hogy a krónikáinkban foglaltakból egyre több minden állja ki a tudományosság próbáját. A hun-magyar rokonság tehát egyre több szálon igazolhatóvá vált.”

„[…] Aki kíváncsi a magyar történelem Kárpát-medencei kezdeteire, a kereszténység elterjedésére, szeretné látni a világon a legtöbb szentet adó királyi dinasztia régészeti leletanyagát vagy csak érdekli a magyar történelem ezen korszaka, annak ezt a kiállítást látnia kell.”

A beszélgetés további részletei hamarosan elérhetők lesznek a Demokrata.hu és a Magyarságkutató Intézet oldalain.