Makoldi Miklóssal, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatójával közölt interjút a vasárnap.hu. Kutatónk beszélt többek között a kettős honfoglalás elméletéről és kitért arra, miért érdemes Anonymus állításait komolyan venni.

A magyarok eredetét bő két évszázada nagy társadalmi érdeklődés övezi. Mit tudunk ma a magyarság Kárpát-medence előtti évszázadairól?

– Régészként arról számolhatok be, hogy mi az, ami kibontakozni látszik a magyarság eredetével kapcsolatban. A finnugor népek jelenleg Európa északi vidékein, illetve Szibériában élnek. Érthetően ők a tajgai, tundrai életmódhoz alkalmazkodtak. Mindez merőben eltér a honfoglaló magyarok régészeti hagyatékától. Eleink nagyállattartó, lovasnomád életmódot folytattak, melyek teljes ellentéte a halászó, vadászó, gyűjtögető finnugor népek régészeti hagyatékának. A hiedelemvilágukban viszont lehetett egyezés, melyet egy-egy rituális eszköz hasonlósága sejtet. A magyar és a finnugor népek régészeti hagyatékában egyaránt vannak olyan kicsi amulettek, melyeken kétfejű ló, illetve lópárábrázolások jelennek meg.  Honfoglalóinknál mindez természetes, hiszen lovakat tartottak, de a mai finnugor népek jelenlegi élőhelyén nem találhatunk lovakat. A rituális tárgyaikon, amelyeket feltételezhetően a sámánjaik viseltek, mégis kétfejű ló ábrázolások vannak. Ez arra utalhat, hogy a finnugor népek egy korábbi időszakban olyan helyen éltek, ahol lovakat is tarthattak.

Én arra gondolok, hogy a mai finnugor népek valószínűleg a sztyeppevidékről vándoroltak északra, és nem északról délre, ahogy azt eddig az iskolában tanultuk. Régészeti anyagokból kiindulva ugyanis az szűrhető le, hogy fordított lehetett a folyamat. Véleményem szerint a észak-uráli környezetben a nyelvcsalád kialakulásának lehetősége is sokkal kevesebb, mint egy jobban lakható, kedvezőbb időjárási feltételekkel rendelkező, gazdagabb sztyeppei területen."

Az interjú első részét a ezen a linken, a második részt pedig ezen a linken olvashatják el.