Tusványosi riport
A Duol dunaújvárosi hírportál részletes riportban számol be a Tusványosi rendezvénysorozat nemzetpolitikai beszélgetéseiről.
A Duol dunaújvárosi hírportál részletes riportban számol be a Tusványosi rendezvénysorozat nemzetpolitikai beszélgetéseiről, külön is megszólaltatva Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest.
Az úzvölgyi temetőt ért provokációval kapcsolatban Orbán Balázs miniszterhelyettes ismertette a kormány álláspontját: ,,Elfogadhatatlannak tekintjük az Úzvölgyében történteket a XXI. században. Egy őshonos kisebbséggel így viselkedni egy európai uniós tagállamban nem lehet. Folyamatosak a tárgyalások a román kormánnyal. Azt gondolom, hogy nem a feszültség eszkalálódása, hanem a megnyugvás irányába mozdul el a kérdés. Annál is inkább, s ezt a magyar kormány minden fórumon elmondja, próbálja egyértelművé tenni, hogy a közép-európai, illetve a Kárpát-medencei népek együttműködése geopolitikai szükségszerűség."
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója is kifejtette gondolatait ezzel kapcsolatban:
A temetők szent helyek
Az Úzvölgyében történtek az európai értékekkel és jogrenddel nem összeegyeztethetők, ahogyan a magyar értékekkel sem. Egy nép kultúrájához hozzá tartozik a temető, és természetes, hogy a magyar kormány kiáll érte.
Egy nép élő és holt tagjainak megbonthatatlan közössége a nemzet. Ahol elődeink, őseink sírjai vannak, ott van a hazánk. Az élők közössége évezredek óta gondozza, ápolja, vigyázza, védi a temetőit. Amikor a nemzetet alkotó közösségek tagjait elűzik, vagy beolvadásra kényszerítik, vagy megölik, akkor elárvulnak a temetők is. Ezredéves múltunk ezt jól mutatja.
Az országló hatalom ereje biztosítja a temetők, az ősök sírjainak védelmét. Ez évezredek óta így van. A szkítának nevezett lovasíjász népek két és félezer évvel ezelőtt háborúba keveredtek a világhódító Dareiosz perzsa királlyal. A szkíták földjére rontó perzsák elől folyton hátráló szkíta királyt gyáva menekülőnek vélték, nem ismervén fel az ősi keleti taktikát. Idanthürszosz király ekkor ezt üzente Dareiosznak: „Ha mindenáron gyorsan akarod eldönteni a dolgot, hát itt vannak szkíta őseink sírjai. Rajta, indulj el, és próbáld csak feldúlni őket, majd meglátod, harcolunk-e sírjainkért ellenetek vagy sem!“ (Hérodotosz IV. 127.)
Atilla, a hunok királya bosszúhadjáratot vezetett Bizánc ellen, mivel Margus püspöke feldúlta a hunok sírjait. (Priszkosz)
A temetők meggyalázásának két módja van: az egyik, amikor feldúlják és elpusztítják a sírokat, a másik, amikor ki is rabolják a temetkezéseket. A kincsvadászó sírrablás mindig főbenjáró bűn volt, mint a barbárság egyik legdurvább cselekménye.
A sírrablóknak, a sírgyalázóknak, a középkorban levágták a kezét, mert a temetők, a cintermek nyugvóhelyek (coemeterium alvóhelyet jelent), amelyet háborgatni nem szabad!
A teljes riport elolvasható itt: