A Székesfehérvári Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakgimnáziumban került megrendezésre a II. Tópartis Pedagógia Konferencia. 

Az előadássorozat együttműködő szakmai partnere a Magyarságkutató Intézet volt. 

Bódi Zoltánnak, a Nyelvtervezési Kutatóközpont tudományos munkatársának előadása az identitásfogalom definiálásából indult ki, majd megvizsgálta, milyen kapcsolat lehetséges a nyelv, anyanyelv és a nemzeti identitás között. Lényeges megállapítás, hogy ennek a kapcsolatnak a minősége nemzetenként, kultúránként eltérhet. Az bizonyos, hogy a magyar nemzeti identitás központi, alapvető, meghatározó tényezője a magyar nyelv. Ebből következik az az összefüggés, hogy amelyik magyar beszélőközösségben a magyar nyelv használata, fennmaradása veszélyeztetett, ott a magyar nemzeti identitás is gyengül. Ezért olyan nyelvstratégiát kell kialakítani, amelyik a Kárpát-medencei magyarság anyanyelvének fennmaradását biztosítja.

Illik Péter, a Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa a CLIL, az új NAT és … c. szakmódszertani-didaktikai előadásában röviden ismertette a Content and Language Integrated Learning elméletét, amely szerint az idegen nyelv oktatását a tananyagtartalommal egységben kell megvalósítani. Illik  ennek néhány módszertani elemét bemutatva példákkal demonstrálta, miképpen lehet a mohácsi csata témáját és a releváns tankönyvi részeket a magyar nyelv és a gondolkodási műveletek együttes fejlesztésével integráltan osztály keretben feldolgozni.  

Pomozi Péter, a Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpont igazgatója előadásában a 2020-as NAT öt alappillére közül elsősorban a tankönyviről beszélt: a  napokban megjelenő Magyar nyelv tankönyv és munkafüzet B-változatának 11. osztályos nyelvtörténeti és nyelvjárási fejezeteit mutatta be. Kiemelte, hogy a nyelvtörténet és a magyar nyelv nyelvjárásainak bemutatása különösen alkalmas a Kárpát-medencei magyar nyelvi és kulturális kontinuitás élményközpontú, identitásformáló tanítására, különösen akkor, ha a tananyag képi-térképi megjelenítése is hangsúlyozza ezt. 

Végül Katona József Álmos,  Intézetünk Nyelvtervezési Kutatóközpontjának igazgatója előadásában azt mutatta be, hogy miből akad az az inkább már hozzáállás szintjén megjelenő szóhasználat, hogy a magyarnyelv-órát nyelvtanórának hívják. Az okok igen mélyre és régre mennek vissza, és ugyanúgy érinti az oktatásszabályzó dokumentumokat, mint a konkrét tananyagtartalmakat, közvetve pedig felelős a magyarnyelv-órához kapcsolódó ellenérzésekért is. Az előadó elmondta, hogy szemléletváltásra volna szükség, amely kimozdítja a nyelvtanközpontúságból a tantárgyat, és felhívta arra a figyelmet, hogy ez az új NAT-tal nemcsak lehetségessé vált, de a 11.-es magyar nyelv tankönyvben már érvényre is jut.