A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján két, egymásra reflektáló podcast-beszélgetéssel jelentkezik a Magyarságkutató Intézet. Az első részben Nyári Gábor és Bognár Zalán, a másodikban Mező Gábor és Földváryné Kiss Réka osztják meg gondolataikat a kommunista diktatúra működéséről és örökségéről. A műsor mindkét epizódját Toót-Holló Tamás vezeti.

Az első beszélgetésben Nyári Gábor és Bognár Zalán a diktatúra működésének szerkezetét és következményeit vizsgálják.

Nyári Gábor történész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (Retörki) ügyvezető igazgatója a rendszer hatalmi logikáját elemzi: miként épült fel az a politikai struktúra, amely az ideológiai kontrollt az állami erőszakszervezetek működésével kapcsolta össze. Rámutat, hogy a megfigyelés, a beszervezés és a félelem légköre nem pusztán kiegészítő elemei voltak a diktatúrának, hanem annak alapvető fenntartó mechanizmusai. A beszélgetésben szó esik arról is, hogyan alakult át a társadalmi bizalom rendszere, és milyen hosszú távú következményei lettek a bizalmi viszonyok tudatos szétzilálásának.

Bognár Zalán történész, a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézet igazgatója a megtorlások és a személyes sorsok felől közelít. A politikai perek, internálások és egyéb retorziók történetein keresztül mutat rá, hogy a diktatúra nem csupán intézményi struktúra, hanem konkrét emberi tragédiák sorozata volt. Hangsúlyozza: a történeti kutatás egyik feladata, hogy az áldozatok történetei ne merüljenek feledésbe, és hogy a számadatok mögött láthatóvá váljanak az egyéni életek.

A második epizódban Mező Gábor és Kiss Réka a diktatúra utóéletét, emlékezetét és feldolgozásának dilemmáit járják körül.

Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke a társadalomtörténeti dimenziót erősíti. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a diktatúra megértése nem korlátozódhat a pártvezetés döntéseire vagy az állambiztonsági szervek működésére. A mindennapi alkalmazkodás, a helyi közösségek reakciói és a túlélési stratégiák ugyanúgy részei a történetnek. A beszélgetés rávilágít arra is, hogy a múlt feldolgozása generációkon átívelő folyamat, amelyben a történész felelőssége különösen nagy.

Mező Gábor kutató-újságíró, a Századvég Alapítvány 3T Múltkutató-intézetének vezetője a rendszerváltozást követő időszakra fókuszál: mi történt a hálózati múlt feltárásával, milyen akadályokba ütközött az iratanyagok kutathatósága, és miért maradt számos kérdés máig rendezetlen. Felveti, hogy a történelmi igazságtétel és a társadalmi szembenézés kérdése nem pusztán jogi vagy politikai, hanem morális természetű is.

A két epizód tematikusan egymásra épül: az első a rendszer belső működésének logikáját és emberi következményeit tárja fel, a második a múlt értelmezésének és emlékezetének kérdéseit vizsgálja. A műsort vezető Toót-Holló Tamás kérdései segítik a különböző nézőpontok összekapcsolását, és teret adnak az árnyalt, tudományos alapú párbeszédnek.

A két részből álló különkiadás a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján válik elérhetővé a Magyarságkutató Intézet felületein.