Csuthy Andrásnak, a Duna Menti Múzeum munkatársának tanulmányát olvashatják.

A késő avar kori leletanyag megismerésében fontos szerepet töltenek be az Avar Kaganátus perifériáján elhelyezkedő központok műhelyei és mesterei. A stratégiai pontokat megszálló fegyveres elit megrendelő rétegként biztos megélhetést nyújthatott a kor több kiemelkedő tudású ötvösének és más mesterembereinek is. Ezek a mesterek a tárgyi kultúra széles és gazdag választékát ajánlhatták megrendelőiknek, azok pedig éltek is ezzel a lehetőséggel. Most a magasabb társadalmi szinten lévők anyagi kultúrájának csak egy kis szeletét, azon belül is egy szinte egyedi tárgytípust mutatunk be, nevezetesen a lószerszámzat díszveretei közül a ritka, ún. csomós veretekkel foglalkozunk.

Ez a tárgytípus ez idáig olyannyira ritka, hogy csupán 2 lelőhelyről ismerjük: a Komárom IV. Váradi utca 11. és 14. sírjából, illetve Szatáról (horvátul Sotin). A Zlata Čilinská által 1974-ben és 1976-ben ásott és 1982-ben közölt Komárom IV. lelőhely 11. sírjában (gyermek bolygatott sírja) 4 nagy és 9 kisebb aranyozott csomós bronzveret került elő, a fejhám és a hátsó végtagok térségéből. A kengyelen kívül további aranyozott bronzveretek alkothatták a lószerszámzatot, mint ahogy a "lovas" övszerelékeit is, a test mellé még 2 arany fülbevaló és egy kopja került. A 14. sírban (idős férfi bolygatott sírja) a tausírozott (fémberakással díszített) zablán kívül számos veret került elő, köztük 2 nagy és 3 kisebb aranyozott csomós bronzveret. A "lovas" övveretein kívül, két varkocsszorítót és két nyílhegyet is találtak. A szatai lelet sajnos a múlt század elejéről származó szórványlelet.

Naďa Profantová pontos párhuzamok híján a komáromi példányokat a háromszögveretekhez hasonlította (Profantová 1992; Kalferst – Profantová 1999), és ezáltal a 8. század végére keltezte őket. Ez utóbbi tárgytípus jelenlegi ismereteink szerint valóban a késő avar kor utolsó szakaszaira tehető (Csuthy 2018). Ez a megállapítás azonban – csupán két leletegyüttes keltezésére támaszkodva – lehet akár a kutatási állapot következménye is, de semmiképpen sem megingathatatlan tény. Igaz, egyelőre ennek ellentmondó érvünk sincs. Az övveretek előfordulási gyakorisága (szeriációja) alapján a Komárom IV. Váradi utca mindkét sírját a késő avar kor II. fázisára (SPA II) keltezhetjük (Zábojník 1995 nyomán), ezt Jozef Zábojník relatív kronológiai rendszerében a 720–750 közti éveknek feleltethetjük meg. Ez pedig egyelőre Zlata Čilinská előzetes vélekedésével ellentétben nem pontosan ugyanaz az időhorizont. ­

Az északnyugati és déli periféria központjainak és elitjeinek kapcsolatára, legyen az értelmezés szerint akár hatalmi, kereskedelmi, műhelyköri vagy egyéni, nem ez az egyetlen közvetlen bizonyíték. Hasonló párhuzamokat találunk a lószerszámzat tekintetében például a vadkanfej alakú veretek esetében, egyes falératípusoknál és más lószerszámdíszek esetében is (Csuthy 2012).

Távoli párhuzamként megemlíthető lenne még a Netajlovka (UKR), illetve a Veszelovka (RU) lelőhelyéről előkerült 6 díszveret (Erdélyi 1982; Komar 1999); ezek párhuzamként való értékelése azonban erősen megkérdőjelezhető.

Felhasznált irodalom:

• Csuthy András 2012: A késő avar kori füles lószerszámveretek. In: Petkes Zs. (szerk.): Hadak Útján XX. Budapest, 163–186.
• Csuthy András 2018: Újabb apró lószerszámveret a Morva mentéről. In: Forisek P. – Szabó Á. – Szakács, J. (szerk.): Hadak útján XXVII. Debrecen, 58–65.
• Csuthy András 2019: Kiegészítés az állatfej alakú lószerszámveretek témaköréhez. In: Balogh, Cs. – Szentpéteri, J. –Wicker, E. (szerk.): Hatalmi központokaz Avar Kaganátusban. Kecskemét, 333–348.
• Čilinská, Zlata 1981: Kov v ranoslovanskom umení. Bratislava.
• Čilinská, Zlata 1982: Dve pohrebiská z 8.-9. storočia v Komárne. Slovenská archeológia 30/2, 347–393.
• Dugonjić, Anita – Rapan Papeša, Anita 2019 (eds.): Avari i Slaveni – Avars and Slavs. Katalog. Zagreb.
• Erdélyi István 1982: Az avarság és Kelet a régészeti források tükrében. Budapest.
• Kalferst, Jiří – Profantová, Naďa 1999: Nové poznatky o hradišti Kal, okr. Jičín. Archeologie ve středních Čechách 3, 293–335.
• Komar, Oleksii V. 1999: Predsaltovskie i rannesaltovskij gorizonty vostočnoj Evropy. Vita Antiqua 2, 111–136.
• Profantová, Naďa 1992: Awarische Funde aus den Gebieten nördlich der awarischen Siedlungsgrenzen. In: Daim, F. (Hrsg.): Awarenforschungen II. Wien, 605–778.
• Zábojník, Jozef 1995: Soziale Problematik der Gräberfelder des nördlichen und nordwestlichen Randgebietes des Awarischen Kaganats. Slovenská archeológia 43/2, 205–344.