Egyre fontosabbnak tartjuk az írási folyamat egyszerűsítését, az írástempó gyorsítását. Erre ösztönöz minket az is, hogy manapság már szinte mindenki minden írott szövegét valamilyen számítógépes infokommunikációs eszközzel alkotja meg.

A billentyűhasználat sokak írásgyakorlatát kifejezetten lassítja, nehezíti, hisz viszonylag kevesen tanulják a billentyűhasználatot, leginkább magunktól kellene rájönnünk a helyes, gyors, pontos használatra. Sokaknak ez nem sikerül. Továbbá itt vannak az okos mobileszközök virtuális billentyűi, amelyeket még nehezebb kezelni, mint a hagyományos klaviatúrát. Anélkül, hogy ezt a hátteret sokáig elemeznénk, kijelenthetjük: ha egy szót leírhatunk röviden is, akkor szívesen tesszük.

A rövidített formájú szavainknak a helyesírási szabályzat szerint két fő csoportja van: a rövidítések és a mozaikszók, ez utóbbinak pedig két alcsoportja, a betűszók és a szóösszevonások. Az első látásra nagyon egyszerűnek tűnő területtel A magyar helyesírás szabályaiban viszonylag nagy terjedelemben foglalkoznak: a 276.-tól a 289. pontig. Elvileg alapszabály, hogy a rövidítések végén általában pont van (lásd Akh. 278. pont), a mozaikszók végén viszont nem (lásd Akh. 287.). Elvileg, ugyanis szabályzatunk – legalább is ezen a területen – életszerűségre törekszik, és elismeri a rövidítések végén álló pont elhagyásának a lehetőségét, főként a nemzetközi írásgyakorlat (például az égtájak rövidítése: É, D, K, Ny, DNy), a nemzetközi szabványok (pl. az SI mértékegységek rövidítései egységes nemzetközi szabványt követnek) vagy a kialakult gyakorlat (pl. Ft = forint, Kr = korona, Szfvár =Székesfehérvár) tekintetében. Így viszont könnyen előállhat az a helyzet, hogy írásban nem is tudjuk minden esetben elkülöníteni egymástól a rövidítéseket és a mozaikszavakat. És valljuk meg: ez jellemzően nem is okoz zavart, mert az írásgyakorlat és az értelmezhetőség szempontjából voltaképen mindegy, hogy például a tv betűszó vagy rövidítés-e.

A rövidítéseket többnyire csak írásban alkalmazzuk, a mozaikszavakat pedig ki is mondjuk. Ebből az következik, hogy a mozaikszavak hajlamosabbak arra, hogy önálló szóvá váljanak, és ilyenkor írásban is jelölhetjük a kiejtésüket, például tv 🡪 tévé, tbc 🡪 tébécé.

Érdekes változási folyamatot figyelhetünk meg mozaikszavak területén. Tudniillik a helyesírási szabályzat elvileg megkülönbözteti a tulajdonnévi és a köznévi szavakból, szerkezetekből alkotott mozaikszavakat. A nagybetűs szerkezetekből csupa nagybetűs (pont nélkül záródó) betűszókat alkotunk (pl. ELTE, MKI, OSZK), ha szóösszevonást alkotunk belőlük, akkor a kezdőbetűjük nagy (pl. Műpa, sőt újabban már rövid ü-vel Müpa, Mahart stb.). A változás abban áll, hogy sok újabb keletű, főként angol nyelvi eredetű betűszót következetesen nagybetűvel írunk, tekintet nélkül köznévi vagy tulajdonnévi eredetükre.

Végeztem egy minikutatást ennek a jelenségnek a kimutatására: kikerestem a mozaikszavakat az Ipon.hu című informatikai, tudományos és szakmai ismeretterjesztő portál 2024. október 10-i számának összes nyitólapi cikkéből, és ugyanezt tettem az Index című általános hírportál összes felső szakaszba sorolt, nyitóoldali cikkével 2024. október 15-én.

Azt találtam, hogy az Ipon 11 nyitóoldali cikkében összesen 44 féle betűszó fordult elő, némelyik közülük többször is, például BIOS (basic input-output system), CPU (central processing unit), DDR (double data rate), MI (mesterséges intelligencia), AI (artificial intelligence). A 44 féle betűszóból 40 csupa nagybetűs volt, és 4 alak pedig vegyesen tartalmazott kis- és nagybetűket: SoC (system on chip), iGPU (integrated grapich processing unint), microSD (micro secure digital), microSDXC (micro secure digital extended capacity).

Az Index című általános hírportál nyitóoldalának felső szekciójában, tehát a kiemelt hírek között 13 írás jelent meg a megfigyelt napon, ezekben 18 féle betűszót és szóösszevonást írtak le. Érdekes, hogy hasonló mennyiségű forrásanyagban az általános tematikájú portálon nagyságrendekkel kevesebb mozaikszó fordult elő, és ezekben néhány szóösszevonás is szerepelt (Nébih – Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Ukrinform – egy független ukrán hírügynökség neve). A szóösszevonások a helyesírási szabályzat iránymutatását követve tulajdonnévi alakban nagy kezdőbetűvel szerepelnek a cikkekben, a betűszók viszont kivétel nélkül csupa nagybetűsek, pl.: DK, MSZP, EU, MI (mesterséges intelligencia), ADHD (attention disorder – hyperactivity disorder).

Azon meg sem lepődhetünk, hogy az informatikai portál szinte összes betűszava angol, az általános hírportálon pedig jellemzően csak a magyar pártnevek és intézménynevek, cégnevek betűszavai magyarok. Azt a tendenciát itt is láthatjuk, hogy az összes közszói és tulajdonnévi eredetű betűszó csupa nagybetűs (a fentieken kívül lásd még például: BBC, NATO, GDP – gross national product).

A magyar helyesírás alapszabályai szerint tehát kisbetűvel kellene írni a közszói eredetű betűszavakat. Bár jegyezzük meg, hogy a helyesírási szabályzat elismeri, hogy leginkább szaknyelvi környezetben a köznévi betűszavakat is írhatjtuk csupa nagybetűvel (Akh. 285. b pont), tehát ez az írásmód nem hibás. Itt a helyesírási szabályzat tehát kifejezetten megengedő. Az egyre erősebben terjedő csupa nagybetűs írásmód az angol írásgyakorlat hatása.

Ennek a jelenségnek az a következménye, hogy kezd tehát az írásgyakorlatban eltűni a különbség a köznévi és a tulajdonnévi eredetű betűszók között. A végeredményt tekintve van előnye is az írott szövegben előforduló csupa nagybetűs rövidített alakoknak, mert könnyebb őket észrevenni, elkülöníteni a mondatkörnyezettől, ás ez javítja a szöveg áttekinthetőségét. A veszteség viszont nem jelentős. Csak az okozhat pillanatnyi zavart, ha egy új betűszót kell leírni köznyelvi környezetben, mert ilyenkor elbizonytalanodhatunk, hogy a köznévi betűszót csupa kisbetűvel vagy csupa nagybetűvel írjuk-e le. Ilyen lehet például a viszonylag újkeletű sport, a stand up paddleboarding (kb. álló testhelyzetű evezés) rövidített kifejezése: SUP vagy sup? A válasz egyszerű: mindkettő helyes.