“Az ember értéke a mércéje, és az egy élet próbája, amelyben a boldogság elérése a társadalmi vagy a közösségi visszaigazolás függvénye. Mindehhez a történelem a személyes identitás megalkotásához szükséges olyan kiterjesztett értelmezési keret, amely megteremti a nagyobb közösséghez, nemzethez, országhoz való tartozás, vagyis az identitás tudatát és értékrendjét.” 

A fenti gondolattal zárta a mintaképző történelmi szereplőkről szóló előadását a Magyarságkutató Intézet munkatársa Firenzében. Dr. Fabó Edit a The role of historical figures in modern society [A történelmi személyiségek szerepe a modern társadalomban] című prezentációval képviselte intézetünket a World Complexity Science Academy 12. alkalommal megrendezett nemzetközi konferenciáján május 26–29-én. A The complexity of world order emergence [A világrend kialakulásának összefüggései] című eseménynek két intézmény adott otthont: az egyik a brazíliai Paraná állam fővárosában (Curitiba) működő pápai egyetem jogi kara, a másik a Firenzei Egyetem Jogi Kara volt. Az interkontinentális konferenciát két központi helyszínen szervezték meg: a dél-amerikai Curitiba városában és az európai Firenzében. Az utóbbi helyszínen az első két nap prezentációi a Firenzei Egyetem Villa Ruspoli részlegében, majd a harmadik és negyedik nap előadásai a Santa Maria Novella Látogatóközpontban hangzottak el. Az előadók és az érdeklődők online és személyesen is részt vehettek a tanácskozáson. A rendezvényen több kiemelt eseményt tartottak, 6 vitaindító előadót kértek fel, 12 tematikus panelt állítottak össze, amelyekben 77 előadás hangzott el 17 résztvevő elnökletével. 

A nemzetközi eszmecserének dr. Csizmadia Norbert kiemelt vendége volt, hiszen a fenntarthatóságért végzett kutatómunkáját a konferenciát szervező testület – az erre alapított – kitüntetéssel ismerte el. A geostratégia kiváló hazai szakértője a különböző érdekeltségek és az innovatív technológiák kapcsolódásának jövőjét szemléltette a Földet behálózó földrajzi összefüggésekkel magyarázva. Az esztétikai élményt is nyújtó látványos és lendületes előadás osztatlan sikert aratott. Dr. Fabó Edit a konferencia History and identity [Történelem és modernitás] című paneljét vezette le, s amelyben egyúttal megtartotta előadását is a történelmi személyiségek modern kori modellképző szerepéről. A konferencia tematikus egységének  lényegét együtt alkották meg Mónica Elivier Sanches Gonzalez mexikói professzorasszonnyal, amely itt magyarul is olvasható:

„A történelem a személyes identitás megteremtéséhez szükséges olyan kiterjesztett értelmezési keret, amely megteremti a nagyobb közösséghez, nemzethez, országhoz tartozás tudatát, azaz az identitást. A XXI. század káprázatos eredményei azonban elvonhatják a figyelmet az önazonosság jelentőségéről, amely fenntartja a személyes és közösségi jövőt. Az ember értéke a mércéje, amelyet egy élet próbája megerősít vagy cáfol. A XVIII. és XIX. században a történelmüket értékelő országok a koruk modern társadalmában zajló urbanizáció folyamatát a múltból levezethető változásként értelmezték. Az egykori polgár jelenbéli önértékelése, öntudata és célképzete a történeti történelmi korokban érvényesülő hőstettek, események és fordulatok erkölcsi mintáin alapult azért, hogy azok szellemében – a modernizáció lehetőségeit kihasználva – saját életében boldoguljon, megtalálja a helyét és célját. Emellett a különböző államok kidolgozták saját emlékezetpolitikájukat, amely meghatározta a polgárok identitását, a politikai vezetés legitimitását és a gazdasági stratégiát. Ebben a folyamatban a történettudomány nagy felelősséggel tartozik. 

Az identitás, a közösséghez tartozás érzésének vagy érzéseinek megalkotásában a történelem szerepének megfigyelésére és megismerésére szolgáló egyik eszköz a komplexitáselmélet, mivel a történetet vagy történeteket alkotó elemek kiválasztódása olyan szelekciós folyamatok eredménye, amelyeket az elvárások táplálnak. A leggyakoribbak a politikai elvárások, amelyeket a politikai rendszerek diktálnak. E tekintetben jelentős az akadémiai történelemírás feladata azért, hogy rávilágítson az oktatásba való beépítés fontosságára, valamint hogy fenntartsa a történelem iránti közérdeklődést az akadémiai falakon túl. A történelembe beavatkozó tényezők kiválasztása arra szorítja a tudóst, hogy elméleti keretek közé helyezze az olyan elfogadott történelmi ismereteket, mint a hovatartozás és az identitás, melyekre a közös múlt létrehozásakor támaszkodtak. A történelem, bár a már nem létező múlt hiányára utal, nem semleges; s hatásai ma is veszélyeztetik a jelent.”

A panel hat prezentációját izgalmas hozzászólások követték. Végezetül a konferencia résztvevői kifejezték reményüket, hogy sok hasonlóan inspiratív találkozóra nyílik majd alkalom a jövőben is.