Babba Mária tisztelete a népi vallásosságban
A Babba Mária tiszteletének történeti, néprajzi és vallásantropológiai összefüggéseit járta körül a Magyarságkutató Intézet új, négyrészes beszélgetéssorozatának nyitó alkalma, amelyet 2025. december 11-én rendeztek meg az Intézet székházában.
A magyar népi vallásosság egyik legösszetettebb és legmélyebb hagyományvilága került fókuszba a Magyarságkutató Intézet új beszélgetéssorozatának első alkalmán. A Babba Mária tisztelete a népi vallásosságban című kerekasztal-beszélgetés célja az volt, hogy tudományos igényességgel, ugyanakkor közérthetően mutassa be a Szűz Mária-tisztelethez kapcsolódó népi hagyományrétegeket és értelmezési kereteket.
A rendezvényt Dr. M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében rámutatott: Babba Mária alakja a magyar népi vallásosság egyik mélyrétegét jeleníti meg, ahol az archaikus Istenanya-kép és Szűz Mária tisztelete szelíd módon kapcsolódik össze. Hangsúlyozta, hogy a Babba Mária-kultusz nem csupán történeti és néprajzi kérdés, hanem a magyar identitás szimbolikus rétegének is fontos része, amelyben a jóság, a szépség, a szelídség és az oltalom jelentései sűrűsödnek. A főigazgató kiemelte azt is, hogy az advent időszakában különösen időszerű e hagyomány újragondolása, hiszen Szűz Mária alakja a remény és a várakozás üzenetét hordozza a jelen számára is
A beszélgetés résztvevői Dr. Bíró Csilla, Harangozó Imre és Dr. Limbacher Gábor voltak, a moderátori feladatokat Toót-Holló Tamás látta el.
A diskurzus egyik központi kérdése Babba Mária eredetének értelmezése volt. A résztvevők egybehangzóan kiemelték, hogy bár a népi gondolkodásban és a folklórban több párhuzam is felfedezhető Babba Mária alakja és különböző pogány kultúrák női istenségei között, tudományosan nem igazolható, hogy a Babba Mária-kultusznak pogány gyökerei lennének. A jelenség sokkal inkább a kereszténység helyi beágyazódásának és kulturális alkalmazkodásának folyamatában értelmezhető.
A beszélgetés során szó esett Szent István országfelajánlásáról is, amelynek során a magyar királyságot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Ez az aktus nem pusztán politikai vagy vallási gesztusként jelent meg, hanem egy olyan átfogó gondolkodás kifejeződéseként, amelyben az állam és a közösség sorsa a transzcendens rendhez kapcsolódott.
Harangozó Imre egy 8. századi övcsat kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a honfoglalás előtti magyarság már találkozhatott nemcsak a kereszténységgel, hanem a szentkultusszal is. Az említett lelet, amely Remete Szent Antalt ábrázolja, fontos adalék lehet a korai vallási kapcsolatok értelmezéséhez.
A Babba Mária-tisztelet kialakulásában a ferences lelkiség hatásai is megjelentek, különösen a Máriához fűződő érzelmi, közvetlen viszonyban. A paraliturgikus szertartások, az archaikus imádságok és a népi vallásgyakorlat formái azt mutatták, hogy a régi közösségek gondolkodásában Isten, Jézus és Szűz Mária jelenléte természetes módon átszőtte a mindennapokat; a transzcendenssel való kapcsolat nem elvont hittételekben, hanem megélt tapasztalásként jelent meg.
A beszélgetés kitért arra is, hogy a népi gondolkodás Babba Mária alakját gyakran azonosította a Holddal, amely női szimbólumként és ciklikus jelenségként különleges jelentéssel bírt. A résztvevők összehasonlító példákon keresztül mutatták be a Szűz Mária-tisztelet regionális sajátosságait Palócföldön, Gyimesben és a Szeged környéki területeken.
Külön blokk foglalkozott a Napba öltözött asszony ikonográfiai ábrázolásával, amely a csíksomlyói kegyszobor révén vált a magyar Mária-tisztelet egyik legismertebb vizuális motívumává. A művészeti vonatkozások mellett Szent Gellért szerepe is hangsúlyt kapott a magyarországi Szűz Mária-tisztelet elterjedésében.
A beszélgetés végén az öltöztethető Mária-kegyszobrok hagyománya került szóba, különösen a palóc vidék példáin keresztül. Dr. Limbacher Gábor rámutatott, hogy ezek a szobrok nemcsak vallási tárgyak voltak, hanem a közösségi identitás, az ünnepi rend és a vallásos élet szerves részei.
A Babba Mária-beszélgetéssorozat első alkalma átfogó képet adott a Mária-tisztelet népi vallásosságban betöltött szerepéről, és megalapozta a további alkalmak tematikus, elmélyült vizsgálódását.
A sorozat következő alkalmaira a Magyarságkutató Intézet a későbbiekben várja az érdeklődőket.
