A sinológia globális diskurzusa: beszámoló a 2026-os pekingi és dunhuangi konferenciákról

A Chinese Association for International Understanding (CAFIU) által koordinált világkonferencia-sorozat a terület egyik legjelentősebb globális fóruma, amely a tudományos diskurzus mellett a kulturális diplomácia eszközeként is működik. Ezen eseményre és a kapcsolódó rendezvényekre Dr. Buslig Szonja Andrea, a Magyarságkutató Intézet Eurázsiai Kapcsolatok Kutatóközpontjának vezetője kapott meghívást.

A világtalálkozóhoz kapcsolódó Beijing Humanities Forumot 2026. május 31-én tartották Pekingben, a Beijing Language and Culture University (BLCU) szervezésében, a Pekingi Városi Oktatási Bizottság felügyelete mellett. A fórum témája — a globális sinológiai diskurzus építése és a civilizációk kölcsönös tanulása — kettős hangsúlyt fektetett a diszciplína nemzetközi kiterjesztésére és a civilizációk közötti párbeszéd eszméjére. Az öt párhuzamos szekció a kínai civilizáció világértelmezését, a fordítás kultúraközi szerepét, a digitális összekapcsolódást és a mesterséges intelligencia nyelvoktatási alkalmazásait, valamint a taoista tanulmányok és a pekingi sinológia fejlődését tárgyalta.

Magát a 3. Sinológiai Világkonferenciát (第三届世界汉学家大会) 2026. június 2–4. között rendezték meg Dunhuangban, Gansu tartományban, a CAFIU és a Gansu Tartományi Népi Kormányzata szervezésében. A helyszín választása szimbolikus: Dunhuang, a Selyemút egykori kulcsállomása, a civilizációk közötti párbeszéd történelmi szimbóluma. A konferencia mottója — „Különböző civilizációk bölcsességének összekapcsolása a korszak kihívásainak közös kezelésére" — a multilateralizmus eszméjét hangsúlyozta. A több mint háromszáz résztvevő közel hetven országból érkezett; a megnyitóbeszédekben Mulatu Teshome Wirtu korábbi etióp elnök a sinológia globális voltáról, Tiziana Lippiello, a velencei Ca' Foscari Egyetem rektora a tudományos együttműködés békepolitikai potenciáljáról, Sira Abed Rego spanyol miniszter pedig a multilaterális együttműködés mellett foglalt állást. A négy szekció a kínai modernizáció globális jelentőségét, a kínai civilizáció békeorientált értékeit, a sinológia történeti fejlődését és a hagyományos kínai filozófia kortárs relevanciáját elemezte. A két rendezvény egymást kiegészítette: míg a pekingi fórum szakmai-módszertani jellegű volt, addig a dunhuangi konferencia nagyobb léptékű, politikai dimenziókkal is rendelkező globális fórumként funkcionált.

Dr. Buslig Szonja Andrea, a frissen megalakult Eurázsiai Kapcsolatokat Kutató Központ igazgatója kutatói hálózatépítési és lehetséges közös kutatási témákat (mint például a hun utódnépek nyelvészeti és történeti kutatása) mutatott be lehetséges partnerek számára. A Dunhuangi Kutatóintézet vezetőjével személyes megbeszélést folytatott a hivatalos együttműködés megalapozásáról; valamint a World Sinology Center vezetőivel sikeres tárgyalást folytatott, melynek eredményeként a kínai szervezet 1–3 hónapos kínai szakmai kutatásra fogad magyar szakembereket.

A magyar jelenlét mindkét eseményen a magyar sinológia nemzetközi elismerését jelzi. A közép-európai perspektíva — amely történelmileg a kelet–nyugati találkozások térsége — specifikus értelmezési keretet biztosít a kínai civilizáció elemzéséhez, míg a magyar kutatási hagyományok olyan szellemi hátteret teremtenek, amely a magyar sinológiát megkülönbözteti a nemzetközi mezőnyben.

A felhasznált képek az International Department of the CPC, valamint a Xin Gansu oldaláról származnak.