A nő a társadalomban és a családban I. - A női nevelés és lelki élet, a női ideál a középkori és a kora újkori Magyarországon címmel kezdte meg a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma háromnapos közös konferenciáját, amelynek a Magyarságkutató Intézet adott otthont. 

Az esemény sajtónyilvános megnyitóján Prof. Dr. Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke elmondta, a társadalom, a nemzet legapróbb egysége a család, és hogyha a családokban rend van, emberi viszonyok vannak, akkor ugyanez a rend jellemzi a nemzetet is. Kiemelte, azért is örvendetes a konferencia ötlete, mert olyan lelkes és a téma iránt elhivatott női szakértők előadásait is meghallgathatjuk, akik a nemzet alapkérdéseivel foglalkoznak. Nem hagyják elveszni az évszázadok olyan értékeit, mint Isten, haza, család, és egy elhidegülő, elmagányosodott időszakban felhívják a figyelmet ezen értékek fontosságára. 

Dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a konferencia fővédnöke hangsúlyozta, a XXI. század harmadik évtizedében is szükséges foglalkoznunk a női szerepvállalás kérdésével a társadalomban és a családban, hiszen van még mit tenni. Olyan meghatározó női neveket emelt ki - mint például Gróf Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, Glücklich Vilma, az első női egyetemi hallgató Magyarországon, Ungár Margit, az első magyar női ügyvéd, Steinschneider Lilly, az első magyar női pilóta, Dienes Valéria, az első magyar női egyetemi tanár, Torma Zsófia, az első magyar női régész, illetve Slachta Margit, az első magyar női parlamenti képviselő -, akik a történelem során úttörő szerepet töltöttek be életútjukkal és munkásságukkal.  Személyüket vizsgálva előtérbe kerül, hogy napjainkban is mennyire fontos a női hozzáállás, a nőből eredő lényeg, az érzelmek és a tolerancia; illetve az a kérdés, vajon szükség van-e a női egyenjogúság további emelésére, a teljes egyenjogúságra. „A konferencia legfontosabb célja, hogy példákat mutasson, mivel az elmúlt évtizedekben sokkszerű változások következtek be, amelyeket mindannyiunknak meg kell élni, nőként és férfiként is. Ferenc pápa szavait idézve, a nő a remény jele. Szükség van arra a puhaságra, odafigyelésre, amelyet csak egy nő tud adni.” – tette hozzá.

Dr. Major Gyöngyi, a Kortárs Női Reflexiók Fórumának elnöke kifejtette, a férfi és a nő fogalmának összemosási folyamata egy nem oly messzi határhoz közeledve az ember életképességének megszűnési lehetőségét veti fel. „Az elénk állított női ideál immár ugyanaz a hős, mint amit valaha a férfiban csodáltunk. Nem csupán okos, de kiváló az absztrakt tudományokban, sikeres akaratérvényesítő, ha kell, erőszakos, sőt erős. Csakhogy a nő eredendően nem ilyen. A jelen kultúra maszkulin jellege a nőiség kommunikációjára nem sok lehetőséget kínál. Észrevétlenül kúszik be a társadalomba egy másik létmód, amelynek már semmi köze a társadalom szerves struktúrájának alapját jelentő családhoz.” – emelte ki. Rámutatott arra is, hogy érdemes megkezdenünk egy munkát, aminek első lépése a nő társadalmi és személyes funkcióinak számbavétele. Miként a családban egy helyzet kezelésére két nézőpont is van, egy anyai és egy apai, melyek szintézisében alakul ki a családi működés, ugyanúgy társadalmi szinten is a működés alapja ez a szintézis kellene, hogy legyen.