Ma van a nándorfehérvári diadal nemzeti emléknapja. Ennek kapcsán a Bán Jánossal készült mai Magyar Nemzet interjút ajánljuk.

Bán János ugyanis a júniusi erdélyi előadás-sorozatunkon felkért előadónk volt.

,,– A Hunyadi-regényciklus írójaként mi jut az eszébe július 22-e körül?

– Életem jelentős részét úgy éltem, hogy július 22-e semmi különöset nem jelentett számomra. Az elmúlt tizenöt-húsz évben aztán, jelentős anyagot gyűjtve a tervezett Hunyadi-regénysorozatomhoz, rádöbbentem, hogy a magyar történelem talán legdicsőbb napjáról van szó, a nándorfehérvári diadal napjáról. Mi több, megkockáztatom, európai jelentőségű dátum is ez. 1456-ban Hunyadi János és vitézei olyan inváziót akadályoztak meg, ami – az iszlám erők győzelme esetén – egy csapásra más irányba terelte volna a kontinens történelmét. Ne feledjük, hogy II. Mohamed szultán, aki Nándorfehérvár falait ostromolta 1456 nyarán, három esztendővel korábban hatalmas győzelmet aratott, amikor elfoglalta az Oszmán Birodalom testébe beékelődő Konstantinápoly városát. A keleti kereszténység e szebb napokat látott metropoliszának iszlám uralom alá kerülése sokáig a középkor végét jelentette: ez a dátum szerepelt a középkor végeként és az újkor kezdeteként, s nem Amerika felfedezése. Hunyadi három évvel későbbi hőstette egy felemelkedőben lévő, agresszív iszlám terjeszkedési hullámnak vetett véget. Néhány esztendeje, amióta ez a nap nemzeti emléknap, valamiféle elégtételt szolgáltathatunk őseinknek, akik ezt a világraszóló diadalt véghezvitték. Alapvető szemléletbeli különbség ez: a győzelmeinket kell ünnepelni, nem a vereségeinket. Hiszen van bőségesen mire büszkének lennünk!”

A teljes interjú itt olvasható:

https://magyarnemzet.hu/belfold/a-gyozelmeinket-kell-unnepelni-7138679/