Tegnap volt a magyar Sion gondolat reformkori építészeti megvalósítását bemutató kötet könyvbemutatója és az ahhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben. Az est középpontjában Esztergom szakrális és nemzeti szerepe, Rudnay Sándor öröksége, valamint a hagyomány és megújulás kérdése állt.

A rendezvény elején M. Lezsák Gabriella, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kötet legnagyobb érdeme Esztergom szakrális központként való bemutatása, valamint az, hogy nem idealizálja Rudnay Sándornak a jelentőségét, hanem kontextusba helyezi, és gondolkodásra késztet. „Ez a kötet arra hív bennünket, hogy újragondoljuk: mit jelentett a magyar Sion gondolata a reformkor kezdetén, és mit jelent számunkra ma” – fogalmazott a főigazgató. Kiemelte, hogy Rudnay válasza a herderi jóslatra nem elméleti vita volt, hanem cselekvési program: magyar nyelvű igehirdetés, a magyar papképzés támogatása és Esztergom szakrális középponttá emelése. M. Lezsák Gabriella szerint a mai kihívás nem az intézmények hiánya, hanem azok tartalommal, jelentéssel és jelenléttel való megtöltése, amelyben a Magyarságkutató Intézetnek is felelőssége van.  

A köszöntőt követően Prokopp Mária, a kötet szerkesztője ismertette a magyar Sion gondolat történeti és művészettörténeti ívét, különös tekintettel Rudnay Sándor esztergomi programjára. A könyvbemutató egyik emblematikus pillanata volt, amikor Prokopp Mária átadta a Balassa Bálint Társaság, Esztergomot, mint nemzeti zarándokhelyet és szellemi központot szimbolizáló vándorzászlaját a főigazgatónak.  

Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke előadásában az Ars Sacra Fesztivál küldetését mutatta be. Mint elmondta, a fesztivál célja a keresztény kultúrkörből fakadó örök értékek művészeti eszközökkel való újraértelmezése és közvetítése: „Ha a hit már egy kicsit kevésbé van is jelen az európai emberek szívében, a kultúránkban még ott van, és így a művészetek segítségével próbáljuk feleleveníteni azokat a dolgokat, amik az európai kultúrának az őséből, a keresztény hitből származnak” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a kötet és a konferencia is ebbe a gondolati ívbe illeszkedik.  

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Szuromi Rita, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa és a kötet egyik szerzője; Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője és a kötet szerzője; valamint Vukov Konstantin építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, a Magyar Építész Kamara műemlékvédelmi tagozatának elnöke és Esztergom volt főépítésze voltak; a beszélgetést Bíró Csilla, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa moderálta.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az esztergomi bazilika és a magyar Sion gondolat nem pusztán egyházi, hanem nemzeti törekvés is volt. Szuromi Rita Eger példáján mutatta be, miként hatott Esztergom szellemi kisugárzása más egyházi központokra. Babucs Zoltán a reformkor katonai és társadalmi összefüggéseit emelte ki, míg Vukov Konstantin az esztergomi építészeti koncepció európai léptékű újszerűségét hangsúlyozta.

A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyar Sion gondolat ma is aktuális kérdés: a múlt öröksége akkor válik élővé, ha képes megszólítani a jelen közösségeit.