Szent György magyarországi tiszteletét jól jelzi, hogy I. (Anjou) Károly királyunk az ő nevét viselő világi lovagrendet hozott létre. Az 1326-ra datált statútumát (alapítólevelét) a Magyar Országos Levéltár őrzi. Az oklevélen függő, pajzs alakú pecsét a lándzsáját a sárkány torkába döfő lovas védőszentet ábrázolja, párhuzamai elsősorban a korabeli lovaspecsétek között találhatók. Töredékesen fennmaradt körirata: … MILITVM …T. GEORGIE …

Az alapítás a hatalmaskodó bárók megtörése után, a királyi hatalom megszilárdításának időszakában történt. Károly 1318-ban kötött házasságot Luxemburgi Beatrixszal, és valószínűleg ezekre az évekre tehető az első lovagi tornák megszervezése is. Az első fennmaradt címeradományozás szintén 1326-ból ismert, ami a klasszikus lovagi kultúra elmaradhatatlan eleme. A Szent György nevét viselő lovagok testvéri közössége Boleszló esztergomi érsek, valamint több püspök – így a győri, nyitrai, pécsi, boszniai, váci, egri és veszprémi egyházmegyék vezetői –, továbbá a pannonhalmi apát és más egyházi méltóságok beleegyezésével, az esztergomi káptalan tanúsága mellett alkotta meg alapszabályait. Ezt követően, a király akaratához híven további kiegészítő cikkelyekkel bővítették azokat. Az oklevél filológiai vizsgálata szerint két személy írta és fogalmazhatta meg a benne foglaltakat. Az alapítás bizonyosan korábbra vehető, mint az oklevél kibocsátása és ezzel a középkori Magyarországon jött létre Európa legkorábbi világi, vagyis nem egyházi jellegű lovagrendje.

Így Európában a keresztes hadjáratok idején, egyházi alapon szerveződött lovagrendek után elsőként a magyar uralkodó alapított olyan rendet, amely testvériségre épült és tiszta célokat tűzött ki. Az alapítólevél ekképpen summázza céljaikat: „…hogy ezen ország ura olyan kedve szerinti renddel bírjon, amelynek közreműködése mind testét megvédelmezze, mind életét és országát a hitetlenektől megóvja.” A latin nyelvű forrás később büszkén kijelenti, hogy felettük „ne merjen bíráskodni sem a király, sem senki más.” Kezdetben legfeljebb ötven tagot számlálhatott, és az első években természetesen a királyhoz hű bárók és országnagyok részesülhettek ebben a kegyben. A lovagok rendi öltözetét az alapító okirat rögzítette: egyszerű, csuklyás fekete köpenyt viseltek. Jelképük a középkorban fekete mezőben vörös kereszt volt.

A Rend a kommunizmus bukását követően, 1990-ben Visegrádon szerveződött újjá, és mára több európai országban is létrehozta rendtartományait (priorátusait): Skandináviában, Németországban, Ausztriában, Észtországban, Svájcban, Olaszországban, valamint a trianoni békediktátum által elszakított területeken. Az idén 700. évfordulóját ünneplő Rend eredeti jelmondatának kezdőbetűi (IVISHFS) ma is olvashatók a lovagok fegyverkabátján: „In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati”, azaz „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt.” Megújult címerük vörös mezőben ezüst kettős kereszt, amely a nemzeti és keresztény értékek iránti elkötelezettségüket hirdeti. A Szent György Lovagrend Rendi Alkotmányának bevezetője (Preambulum) jól érzékelteti a Rend szellemiségét és újjáalakításának okait:

„Látván, hogy a világban a jó erkölcs fölötte igen romlásnak indult, továbbá hogy az egymás iránti szeretet, az irgalom, a megértés, az együttérzés, a becsület, a tisztesség, a bajtársias és a lovagias szellem kiveszni látszanak, s az ellenséges gonoszság készül erőt venni a szíveken, ezért azok, akik hisznek abban és vallják, hogy kellő jóakarattal minden gyűlölködés és viszály kizárható, s a kölcsönös szeretet a gyenge embert is erőssé teheti, és együttesen a változó veszélyekkel biztonságosabban szembe lehet szállni, elhatározták, hogy a dicső emlékű Károly Róbert királyunk által az Úr 1326. évében, Európában elsőként létrehozott királyi alapítású lovagrendet, a Szent György nevét viselő Rendet, amely mind a világi, mind az egyházi jog szerint hiba nélkül alapíttatott, alapítása semmissé nem nyilváníttatott és törvényes fennállása meg nem szűnt, az Úr 1990. évében, Visegrádon, tevékenységének nyugvásából felvétetik, és mindazon lovagok előtt, akik a keresztény-keresztyén értékrendet magukénak vallják, és az evangéliumi tanítás szerint magyar hazánk javára és az emberiség üdvére kívánják cselekedeteiket irányítani, a Rend szünetelő működése megnyittatik.” 

(Forrás: https://www.szentgyorgylovagrend.eu/lovagrend/rendi_alkotmany)

A Szent György Lovagrend sokrétű tevékenységet folytat: napjainkban katonai hagyományőrzéssel, tudományos és művészeti munkával, karitatív tevékenységgel, valamint hazai és nemzetközi kapcsolatok építésével foglalkozik. Kiemelt tudományos eseményük a Dr. Bárdos István Nyári Egyetem, amely idén immár a harminckettedik alkalommal kerül megrendezésre. Európa-szerte ismert rendezvényük a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok, amely minden év júliusában tízezreket vonz az egykori királyi székhelyre. Ilyenkor megelevenedik a királyi palota, és az 1335-ös hármas királytalálkozó eseményei elevenednek meg lovagi tornák, lakomák, vásár és számos kulturális program révén. Az ország minden részéből érkeznek a középkori hagyományőrző csapatok, hogy tiszteletüket tegyék a magyar királyok emléke előtt, és erősítsék szakmai kapcsolataikat. Mindez egyben kiváló kulturális alkalom a magyar családok számára is: olyan élményt kínál, ahol szórakozva tanulhatnak, miközben erősödhet bennük és gyermekeikben a nemzeti identitás és a hazaszeretet. 

A jeles évfordulóra a lovagok és lovagdámák Szent György havában zarándoklatokkal készülnek, majd április 25-én Visegrádon, a királyi palotában lovagavatással egybekötött, nagyszabású ünnepséget rendeznek. A rendezvényre Európa több országából érkeznek vendégek. Idei terveik közt szerepel többek között a Kolozsvári testvérek által alkotott középkori sárkányölő Szent György szobor másolatának felállítása Visegrádon, a rend alapító oklevelének szakszerű újra fordítása és másolatának elkészítése. A nyár folyamán ismét megszervezik a Dr. Bárdos István Nyári Egyetemet és a Kárpát-medencei Apródképző Tábort, amelynek idén a keresdi Bethlen-várkastély ad helyet Erdélyben.

A jeles évfordulóra a lovagok és lovagdámák Szent György havában zarándoklatokkal készülnek, majd április 25-én Visegrádon, a királyi palotában lovagavatással egybekötött, nagyszabású ünnepséget rendeznek. A rendezvényre Európa több országából érkeznek vendégek. A jubileumi alkalom különös jelentőségét jelzi, hogy a Szent György Lovagrend több tagja rangos kitüntetésben részesült, köztük a Magyarságkutató Intézet kutatója, lovag Sashalmi-Fekete Tamás is, aki a Szent Koronával ékesített lovagkereszt elismerést vehette át. Az esemény részleteiről a Dél-Erdélyi Nagypriorátus beszámolója is hírt ad, amely itt érhető el: https://www.facebook.com/profile.php?id=61577276026085

Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője