Sajtótájékoztató a Székesfehérvári Osszáriumban végzett archeogenetikai vizsgálatok eddigi eredményeiről

Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a sajtótájékoztatón elmondta: az osszáriumból vett minták alapján két Árpád-házi személyt azonosítottak kutatóink, illetve Corvin János és Corvin Kristóf csontjainak vizsgálata révén meghatározták a Hunyadi-dinasztia származását is. Miniszter úr felidézte a magyarországi archeogenetikai vizsgálatok két kutatási irányát: a Neparáczki Endre – Török Tibor nevével fémjelzett szegedi populációgenetikai kutatásokat és az Országos Onkológiai Intézetben megkezdett, az Árpád-ház eredetére vonatkozó vizsgálatokat. E két kutatási irányt fogta össze a Magyarságkutató Intézet, kiegészítve több tudományág eredményeivel, így rendkívül rövid idő alatt vált lehetővé tényanyagát tekintve prekoncepcióktól mentes, vitathatatlan tudományos eredmények elérése. Ezeknek köszönhetően pedig választ kaphatunk az identitásképző-tényezők egyik legfontosabbikára: a magyar nemzet eredetére, őstörténetére. 

Horváth-Lugossy Gábor, Intézetünk főigazgatója az Osszáriumban folyó kutatások előzményeiről szólva hangsúlyozta Prof. Dr. Kásler Miklós III. Béla azonosítása az origó, amelynek köszönhetően vált egyáltalán lehetségessé a Székesfehérváron, vagy például a Tihanyban nyugvó maradványok azonosítása. A Hunyadi-ház genetikai vonala miniszter úr kultúrdiplomáciai sikereinek köszönhetően kerülhetett meghatározásra a horvátországi lepoglavai kolostorban vett mintákból. 

Főigazgatónk elmondta, hogy a Magyarságkutató Intézet kiemelt kutatásai közé tartozik még többek közt a hun-avar-magyar rokonsági kapcsolatok feltérképezése, amely vizsgálatok során több tudományos paradigmaváltást ért el az Intézet. Horváth-Lugossy Gábor kiemelte, hogy csak az osszáriumkutatáshoz kapcsolódóan két tudományos könyvet adott ki az Intézet, a magyar mellett angol és német nyelven. Minderre azért van szükség, hogy a magyarság páratlan történetét a nemzetközi téren is minél szélesebb körben is megismerhessék.

Ezek a nemzeti kutatások és eredmények évszázados adósságot törlesztenek, egyben hozzájárulnak valódi múltunk megismeréséhez, nemzeti öntudatunk további erősítéséhez.Főigazgatónk végül elmondta: az elmúlt három évben, csak az archeogenetika tudományterületén megjelentetett hat nemzetközi publikáción túl további négy áll lektorálás alatt és vár megjelenésre. 

Neparáczki Endre, Intézetünk Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója hangsúlyozta, hogy a Szent István által kijelölt szakrális központban, a székesfehérvári koronázási bazilika helyén található osszáriumban ma még azonosítatlanul nyugszanak uralkodóink maradványai. Intézetünk laborjában azonban kiépítettük a világon jelenleg elérhető legmodernebb molekuláris technológiát, amelynek köszönhetően lehetővé vált a teljes örökítőanyag-sorrendjének leolvasása. Nemcsak az Y-kromoszómát és a mitokondriumot tudjuk vizsgálni, hanem bármely testi kromoszóma szekvenciasorrendjét is meg tudjuk határozni, és így felvázolhatóvá válnak a rokonsági viszonyok, mert a vizsgálat nem kizárólag a Turul-nemzetségre, de a vegyesházi uralkodókra is fókuszál. 

Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója a régészet felelősségét hangsúlyozva elmondta: az archeogenetika által vizsgált csontanyag ásatási eredményekből származik, ezért is kiemelten fontos, hogy a maradványok hiteles módon legyenek feltárva. Örömét fejezte ki, hogy a XXI. században a régészettudomány által feltételezett koncepciókat az archeogenetika a természettudományok eszközeivel teszi cáfolhatatlanná. Kiemelte végül, hogy a jövőbeni feltárásokból előkerülhetnek további, királyainkkal rokonságban álló személyek csontmaradványai is. 

A kutatás során azonosított Árpád-házi személyek a tudományos publikáció megjelenésekor válnak hivatalosan ismertté.