A Báthory család archeogenetikai vizsgálata

Folytatódnak a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatásai Erdélyben. Újabb egyedülálló kollaborációs projektünk vette kezdetét Erdélyben. 

Ezúttal a zilahi Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet a méltán híres Báthory család archeogenetikai vizsgálatát kezdte meg. Băcueț-Crișan Dan és Keresztes Tímea a múzeum régészei keresték meg intézetünket, miszerint egy régészeti szempontból rendkívül érdekes ásatást találtak, és segítségünkkel pontosabb képet kaphatnak az egykor ott élt és eltemetett egyénekről. 

Keresztes Tímea - Szilágy Megyei Történelmi és Szépművészeti Múzeum régésze. A képen a 2021-es szilágyperecseni ásatás során megtalált gazdag sír látható. Valószínűsíthetően a Báthory család egyik tagját rejti a páncél. A nagy mennyiségű sírmellékletet a lengyel-magyar típusú fegyverzet darabjai alkották: sisak, kardok, szablya, vállvért, sarkantyúk, buzogány, amelyek a 16.-17. századra datálhatók. 


AZ ÁSATÁSRÓL


A szilágyperecseni lelőhelyen először 2017-ben végeztek mentőásatásokat. Ekkor kerültek elő az első leletek, többek között egy teljesen lerombolt középkori templom falainak lenyomatai. Egy időre az ásatásokat felfüggesztették, majd 2020-ban újrakezdték, és templom közeli sírokat találtak. Ekkorra már egy pontosabban kirajzolódott képet kaptak a kutatók a valószínűsíthetően a Reformáció idején lerombolt templom alapjáról. Az itt feltárt csontvázak több szempontból is érdekesek voltak. Az egyik felnőtt férfi csontváza keresztény szokáshoz híven keleti tájolást kapott, míg mellette egy gyermek csontváz erre merőlegesen, szinte pontosan észak-déli tájolással lett a sírgödörbe helyezve annak ellenére, hogy a sírgödör hosszúsága és szélessége megengedte volna a felnőtt mellé helyezést is. A gyermek az egyetlen olyan, a temetőben feltárásra került csontváz, ami melléklettel rendelkezik. A koponyát egy pártához hasonló textil vette körül, valamint textilmaradványok voltak megfigyelhetőek a mellkasi részen is. A lelet mely egy bársonyra rögzített, gyöngyökkel díszített csipke, egyelőre restaurációs munkálatok alatt áll és valószínűsíthető, hogy pártáról vagy gallérról lehet szó. 

Előkészületek a helyszíni mintavételre.


2021-ben folytatódtak a szilágyperecseni ásatások, ekkor került elő egy újabb, már visszatemetésből származó csontváz. A csontok nem voltak anatómiai pozícióban, ezeket ólom „lepel” terítette be, ami valószínűleg a koporsó fedele volt. A nagy mennyiségű sírmellékletet a lengyel-magyar típusú fegyverzet darabjai alkották: sisak, kardok, szablya, vállvért, sarkantyúk, buzogány, amelyek a 16.-17. századra datálhatók. A lelet nem csak emiatt izgalmas, hanem azért is, mivel írott források alapján megvan rá az esély, hogy a Báthory család somlyói ágának egyik tagjáról lehet szó. A Báthory családról köztudott, hogy többeket közülük Perecsenben helyeztek örök nyugalomra, valamint, hogy itt templomuk és kúriájuk is állt. A források ólomfedeles koporsót is említenek.

A csontminták ellenőrzését és rendszerezését Alexandra Gînguță a Babeș–Bolyai Tudományegyetem PhD hallgatója és a Szegedi Tudományegyetem Ereasmus hallgatója végezte mintavétel előtt.


A BÁTHORYAK


A Báthoryak egy sváb gyökerekkel rendelkező, a Gutkeled nemzetségből származtatható magyar főnemesi család. Tagjai között megannyi méltóság, főméltóság, erdélyi vajda és fejedelem található. A hatalmas befolyással rendelkező család három fő ágra, az ecsedi, szaniszlófi és somolyai ágakra bontható. Többszáz éves múltjuk során rendkívül gazdag történelmet hagytak hátra maguk után. A család méltán híres olyan emberekről, mint például Báthory István, Erdély első önálló fejedelme, vagy a kegyetlen legendává vált Báthory Erzsébet. A család múltjának kutatása a mai napig egy népszerű téma történészek és régészek körében is. 

Csontpor mintavétel sziklacsontból, a megszokottól eltérően, nem steril körülmények között. Az ilyen minták tisztítása, és a modern DNS szennyeződésének eltávolítása komoly laboratóriumi és bioinformatikai feladat a kutatók számára.


AZ ARCHEOGENETIKA SEGÍTHET


Perecsen és környéke hosszú századokon át a Báthory család birtokában állt, ezért több mint valószínű, hogy ezek a leletek a család tagjaihoz köthetőek, viszont ennek bizonyításában már az archeogenetika lesz a kutatók segítségére.
Mivel a csontvázak restaurálása folyamatban van, ezért azokat Zilahon a helyszínen, extrém körülmények között kellett a kutatóinknak feldolgozni. Ennek során 14 csontvázból történt mintavétel, melyből mindegyikből sikeresen rendkívüli minőségű DNS-t tudtunk kivonni, majd DNS szekvenálást végezni. A kutatóink első körben az egyének szekvenciáit analizálják, majd a temetőn belüli rokonsági viszonyokat fogják feltérképezni a legújabb algoritmusaink segítségével. Ezt követően régészek és történészek segítségével olyan biztos Báthory csontlelet kerül feldolgozásra, melyből a családra jellemző genetikai profil meghatározása után biztos választ tudnak adni arról, hogy a Perecsenben található csontvázak a Báthory család leszármazottjai.

Băcueț-Crișan Dan vezető régész, és Kovács Bence a Magyarságkutató Intézet munkatársa a sikeres megebszélés és mintavételezés után. A megbeszélésen sor került a projekt további lépéseinek pontosítására, és a jövőbeli együttműködési lehetőségek kibővítésére is. Elmondása szerint a régió megannyi lehetőséget rejt további kutatásokra.