Borvendég Zsuzsannának, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársának a pestisracok.hu-n megjelenő sorozata a kommunista hálózatok magyarországi és nemzetközi működését mutatja be. 

Bródy Sándor író irodalmi-történeti jelentősége mindig vita tárgya volt, de az biztos, hogy olyan dinasztiát alapított, amelynek története még a legedzettebb kémfilmek forgatókönyvíróit is meglepné. A tágabb Bródy-család is elképesztően sikeres volt rendszerváltásoktól függetlenül (vegyük csak a távoli rokont, Bródy Jánost), de igazán Bródy Sándor fiainak a sorsa az érdekes. Akik „mini-magyar maffiaként” [Stephen Koch meghatározására utalva] szétspricceltek a világban. Voltak, akik Németországban kereskedtek az exnácikkal, mások Amerikában mentek és ott építettek karriert. Bródy András a kommunisták frankfurti hírszerző központjának központi figurája volt, de feltűnt mellette testvére, István is. Bródy János itthon volt Rákosiék bizalmi embere, aztán egyszer nem jött vissza Amerikából: fia, Alexander Brody így vallott erről a Népszabadságnak: „Amikor Vas [Zoltán] megismert, Moszkvába küldött volna tanulni. Én viszont nem akartam a Szovjetunióba menni – Vas Zoltán segítségével végül Amerikába jutottam ki.” Szóval így működött és működik a hálózat. Ideológiai mázzal, de valójában elvek nélkül. A lényeg a vagyon- és hatalom-szerzés: Alexander Brody kint milliárdos lett és – a többiekhez hasonlóan – aranyéletet élt.  

A Bródy-dinasztia titkos története alcímű sorozatrész folytatását a pestisracok.hu oldalán olvashatják.