Borvendég Zsuzsannának, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársának a pestisracok.hu-n megjelenő sorozata a kommunista hálózatok magyarországi és nemzetközi működését mutatja be.

Sebestyén János a Rákosi-rendszer erőszakos iparosításának időszakában alapozta meg karrierjét: a Dunai Vasmű és Sztálinváros felépítésének kormánybiztosaként dolgozott ezekben az években, de „megbízható elvtárs” maradt az 1956-ot követő időszakban is. Kádár János hatalomra kerülése után Frankfurtba kérte magát, ahol a kereskedelmi kirendeltség vezetőjeként alakította ki későbbi üzleti kapcsolatait a nyugatnémet ipari konszernekkel. A kapitalista nagyvállalatok számára a vasfüggöny keleti oldala hatalmas kiaknázatlan piacokat jelentett, sokat voltak hajlandók fizetni azért, hogy beléphessenek ide – és természetesen mindig találtak olyan személyeket, akik ezt a pénzt készséggel el is fogadták. Sebestyén a hatvanas évek elején az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) elnökhelyettese lett, és pozíciójából adódóan hazánk műszaki-tudományos szintjének emelésében komoly szerepet játszott. De nemcsak a szakmai irányokat jelölte ki, hanem azokat a vállalatokat is, akiktől a technológiát meg kellett vásárolni. Mindenki másnál jobban preferálta a Siemens cég piaci térnyerését Magyarországon.

A írás további részletei a pestisracok.hu oldalon olvashatók.