Közel egy hónapon át védte Zrínyi IV. Miklós Szigetvárt 1566-ban, az I. Nagy Szulejmán szultán által vezetett oszmán sereggel szemben, végül maradék csapataival a belső várba szorult. Ekkor a vár feladása helyett katonái élén szeptember 7-én kitört és hősi halált halt. 

Ezt már a XVI-XVII. században többen feldolgozták, mégis a mára legismertebb Zrínyi VII. Miklós (1620-1664) költő és hadvezér eposza, a Szigeti veszedelem, amelyben a hős dédapa megölte Szulejmán szultánt.

Az ekkor 75 (mások szerint 72) éves szultán a korábbi szakirodalom szerint szeptember 6-án, az újabb szerint szeptember 7-én kora hajnalban már halott volt. A költő így örökítette meg a kirohanást:

54.

Zrini jól esmérvén életének végét,

Ötszáz bátor vitézt számlál maga mellett;

Minthogy nem türheti immár égő tüzet,

Kiviszi magával azért mind ezeket.

55.

És az várbul kimegyen nagy bátor szüvel,

Előtte törökök futnak szerte széllel;

Az piacon megáll, és szörnyü szemével

Nézi, hogy hon vagyon pogány sok sereggel.

Zrínyi IV. Miklós hősiessége a modern közoktatás rendszerében is tiszteletnek örvendett, Szigetvár ostromáról megemlékeztek a tankönyvek, de az iskolai értesítők is számos tiszteleti aktusról adnak számot. Ezek egyike, hogy a róla elnevezett Zrinyi Miklós Magyar Királyi Reáliskolai Nevelőintézet „Az 1928/29. tanév folyamán az intézet történetére vonatkozó emlékek megőrzésére az intézeti emlékgyűjtemény nyert felállítást.” (A Magyar Királyi Zrínyi Miklós Honvéd Reáliskolai Nevelőintézet értesítője. Pécs, 1936.) Ennek keretében hoztak létre egy Zrínyi-csarnokot a főépület földszinti folyosóján, ahol a következő tárgyakat helyezték el: „Dudinszky Rudolf festőművész négy nagyszabású olajfestménye: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős; Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér; Zrínyi Péter és Zrínyi Ilona képmásaival; továbbá Székely Bertalan ’Zrínyi kirohanása’ c. hatalmas történeti képének másolata és Szigetvár ostromának látképe, melyeket Molnár Béla aligazgató-tanár festett meg olajban. […] a Zrinyi-család ősi címerének domborművét, amelyet Bartha István VIII. c. növendék mintázott meg művészi kézzel. A címer mellett függ a ’Zrinyi-fohász’ és Szigetvár hőseinek a névsora is, azonkívül a régi Szigetvár alaprajza az ostrom nevezetesebb adatainak feltüntetésével. Kisebb képek mutatják be Zrínyi várának, a Zrinyi-család ősi fészkének romjait és a szigetvári hősnek a bécsi volt császári fegyvergyűjteményben őrzött sisakját és kardját.” (Uo.) 

Az sem csoda, hogy Dudinszky segített az intézménynek, hiszen a tájképek mellett érdekelték a történelmi témák is, és az egykorú soproni leírások szerint igen segítőkész ember volt: „Dudinszky Rudolf nem mindennapi tehetség. Azt hiszem, még sokszor fogjuk hallani a nevét. Csak tartsa meg szerénységét és mértéktartását, mely eddig megóvta őt attól, hogy valamelyik szélsőséges irányhoz csatlakozzék […]” (Soproni Hirlap, 1930. augusztus, 183. szám.) Megnézve a tárlatot, látható, hogy az iskola oktatói, tanulói szívvel lélekkel részt vettek az összeállításában, és nem csak a Zrínyi család, hanem maga Zrínyi IV. Miklós kirohanása is kiemelt szerepet kapott a tárlatban.