Sinkovits Imre (1928–2001) a nemzet színésze, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló művész tizenkilenc éve hunyt el, felejthetetlen filmes és színpadi alakításain generációk nevelkedtek.

Nemzeti elkötelezettsége közismert volt, amelyért a kommunizmus idején meghurcolták, időlegesen félreállították, de tehetsége utat tört magának. Nem lehetett huzamosabb ideig távol tartani a színpadtól. 1956. október 23-án tízezres tömeg előtt szavalta el a Nemzeti dalt, forradalmi szerepvállalását a kádári hatalom megtorolta. 

Elveszítette állását, és folytonos zaklatásoknak, kihallgatásoknak volt kitéve, de 1958-tól újra játszhatott az akkor külvárosi teátrumnak számító József Attila Színházban. 1963-ban térhetett vissza a Nemzeti Színház társulatába. Filmes alakításai közül a legismertebb az Egri csillagok Dobója és az Örkény István darabjából készült Isten hozta, őrnagy úr! főhőse, de kiemelkedően emlékezetes A tizedes meg a többiek című filmben nyújtott alakítása is: az ebben elhangzó mondata – „Az oroszok már a spájzban vannak!” – szállóigévé vált.

A magyar kultúra megóvása, művelése és a nemzettel való megismertetése küldetéssé vált számára. Világnézete és politikai elkötelezettsége is ennek a gondolatnak a jegyében alakult, így a rendszerváltás időszakában aktív szerepet vállalt a Magyar Demokrata Fórum választási kampányában. Szinte az utolsó leheletéig játszott. A Csongor és Tünde egyik előadásán lett rosszul, de kitartott a függöny leereszkedéséig. Néhány órával később távozott a földi világból. Az Óbudai temetőben lelt örök nyugalomra, ahová tizenegy évvel később élete nagy szerelme, Gombos Katalin is követte őt.