A Rhédey család[1] eredete kellően nem tisztázott, ők magukat az Aba nemzetségéből származtatják. Ez a hagyomány nem teljesen biztos. 

Nagy Iván híres családtörténeti munkájában tényként közölte.[2] Azonban Komáromy András (1861–1931) történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja kételkedett benne. Egyébként ő volt az, aki a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában elhelyezett Rhédey-levéltár rendezése közben összeállította a család nemzedékrendjét. Eredményeit 1883-ban publikálta.[3] Mi is az ő munkájára támaszkodunk.

Komáromi feltételezte, hogy egy nemzetség – amely származhatott az Abáktól is – kezdte el használni Heves vármegyei birtokainak több Réde utótagú településen való fekvése után a Rédei nevet. Ők később hét családra váltak szét. Ezen családok férfijai már Mátyás király életében jelentős szerepet játszottak országunk történelmében.

A minket érdeklő család a 13. század utolsó évtizedeiben élt kisrédei és szentmártonrédei Mikótól ered. Később két részre vált: Rhédey István (1598–1645) szepesi alispán és utódai alkotják a magyarországi ágat. Rhédey János (1598–1653) és leszármazottjai pedig erdélyi ágat.

Rhédey János Bethlen Gábor udvarában nevelkedett, s 1614-ben már szolgálatába állt. 1628 körül feleségül vette szentpáli Kornis Ferenc udvarhelyszéki főkirálybíró és kápolnai Bornemisza Judit idősebb leányát, Margitot. Hozományul a homoródszentpáli és erdőszentgyörgyi uradalmakat kapta, amelyekről Bethlen Gábor 1629-ben Fogarason állíttatta ki az adománylevelet. Legkisebb fiuk, János az erdőszentgyörgyi birtokon lakott, Macskássy Erzsébetet vette feleségül. Idősebb gyermeküknek, Lászlónak és Thoroczkay Máriának János nevű fia katonai pályára lépett, 1754-ben őrnagy, 1765-ben tábornok, majd Mária Terézia magyar nemesi testőrségének főhadnagya lett. Hatalmas készpénzvagyonát, gyermekei nem lévén, testvére, Mihály örökölte. Az utóbbi és báró Bánffy Teréz egyik fia, László vette feleségül Inczédi Ágnes bárónőt. Egyetlen gyermekük született, leányuk, Rhédey Klaudia. Grófi rangra kis-rhédei előnévvel Rhédey László és Thoroczkay Mária gyermekeit emelték 1744-ben. Így leszármazottjaikat, tehát Rhédey Klaudiát is megillette ez a cím.

Az 1812-ben született gróf kis-rhédei Rhédey Klaudia-Zsuzsánnát 1835-ben feleségül vette Sándor württembergi herceg. A grófnő 1841-ben egy szerencsétlen baleset következményeként elhunyt. Lehet, hogy neve feledésbe is merült volna, ha 1891 decemberében a sajtó egy brit királyi eljegyzés kapcsán szenzációs felfedezést nem tesz. Történt ugyanis, hogy Clarence walesi herceg és brit trónörökös elsőszülött fia eljegyezte Teck Victoria-Mary hercegnőt, Teck Ferenc herceg és Mária Adelaide, angol királyi hercegnő leányát. Az ifjú hercegnő pedig nem más volt, mint Rhédey Klaudia grófnő unokája.[4]

Térjünk vissza 1812-höz. Ekkor, szeptember 21-én[5] született gróf kis-rhédei Rhédey László és báró Inczédi Ágnes leánya, Klaudia-Zsuzsánna. A visszaemlékezések és az irodalom szerint a legszebb erdélyi nőt 1835. május 2-án vette feleségül Sándor württembergi herceg, osztrák császári huszárezredes. Egybekelésük morganatikus házasság[6] volt, Klaudia nem vehette fel férje címeit. A korabeli tudósítás szerint: „Bécsben május 2ikán ment véghez Sándor würtembergi kir. hg. ő magasságának, több kir. vitézi rend nkeresztesének, a’ József-huszárok ezredesének, a’ würtembergi uralkodó királyné testvérének, erdélyi születésű gróf Rhédey Claudiával, mint nemcsak külső szépségű, hanem kimivelt lelki tulajdonú kisasszonnyal, házassági egybekelése. Bold. I. Ferencz ő cs. kir. fölsége, kevéssel halála előtt a’ menyasszonynak Hohenstein grófné nevet adott, melyet ez, mint a’ kir. hg hitvese fog viselni’ s a’ házaságbul születendő magzatok is ezen nevet öröklendik.”[7]  Három gyermekük született, a fentiek alapján gróf Hohenstein Claudine, Ferenc és Amália. Édesanyjuk, Rhédei Klaudia 1841. október 1-jén a stájerországi Pettau városban elhunyt. Több legenda is elterjedt haláláról, Kővári László szerint, akinek adatait Nagy Iván is átvette, Bécsben egy katonai szemlén történt a balesete, lováról leesett.[8] Kozma Lászlónak, a Rhédey család ügyvédjének emlékiratai szerint: "A család erdőszentgyörgyi tartózkodása után a visszaúton megkésett. A herceg adjutánsával előrelovagolt, a család hintón utazott, tőlük lemaradva. A kocsis figyelmetlensége miatt árokba borultak. A gyermekeknek semmi bajuk nem esett, a félidős áldott állapotban lévő grófné viszont fájdalmas ütést kapott. Grazba érkezvén barátnője javaslatára, hogy férjeiket Pettauban meglepjék, másnap még nyolc órát lovagoltak.  Megérkezésük után való reggel a grófnő már nem tudott felkelni az ágyból, és nyolc nap múlva elhunyt. 1841. október 21-én Erdőszent-györgyön a református templomban, a gróf Rhédey család ősi sírboltjában temették el."[9]

1863-ban a három Hohenstein gyermek édesapjuk unokafivérétől, Vilmos württembergi királytól megkapta a Teck hercege címet, így rangban az európai uralkodó családok közzé emelkedtek. Ennek feltehetőleg az egyik oka, lehetett, hogy Ferenc három év múlva, 1866-ban elvehesse feleségül Mária Adelaida (1833–1897)[10] cambridge-i hercegnőt. Később Viktória királynő[11] is elismerte Hohenstein Ferencet a Teck hercege cím jogos viselőjének és 1886-ban az angol királyi fenség rangot is megkapta tőle.  Négy közös gyermekük született: Teck Victoria-Mary, Adolf, Ferenc és Sándor.[12]

Így jutottunk el Clarence herceg és Teck Victoria-Mary hercegnő említett 1891. decemberi eljegyzéséhez. Ebből házasság nem lett, ugyanis a vőlegény még előtte elhunyt. Így Clarence herceg öccse, György yorki herceg (1865–1936)[13] jegyezte el 1893 áprilisában, majd vette feleségül július 6-án a gyászoló menyasszonyt. A férj 1910. május 6-án V. György néven lépett trónra, s felesége Mary néven lett az Egyesült Királyság és a Brit Domíniumok királynéja és India császárnéja. Öt fiuk és egy leányuk született: Eduárd-Albert 1894-ben, Albert 1895-ben, Victoria-Alexandra 1897-ben, Henrik 1900-ban, György 1902-ben és János 1905-ben.[14]

V. György halála után elsőszülött fia Eduárd-Albert lépett a trónra mint VIII. Eduárd. Még ugyanabban az évben lemondott, öccsét, Albertet koronázták meg, aki VI. György néven uralkodott. Utóbbit 1952-ben bekövetkezett halála után idősebbik leánya, II. Erzsébet követte a trónon.

II. Erzsébet ükanyja magyar grófnő, gróf Rhédey Klaudia Zsuzsanna, szépapja pedig magyar gróf, gróf Rhédey László volt. Tehát a trónra lépő III. Károly szépanyja, ötödik szintű felmenője magyar grófnő, hatodik felmenője magyar gróf volt.

Irodalom

Komáromy 1883. Komáromy András: A kis-rédei gróf Rhédey családról. Turul, 1. (1883) 119–138.

Komlóssy 1910. Komlóssy Artúr: Az angol királyné magyar rokonsága. Turul, 28. (1910) 97–99.

Kozma 1909. Kozma Ferenc (közli): Gróf Rhédei Claudin herceg Würtemberg Sándorné végső napjai. (Halálos útja Erdélyből Pettauba és vissza.) Erdély. Honismertető folyóirat, 18. (1909) 1–2. sz. 45–48.

Kővári 1854. Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854.

Marcziányi 1891. Marcziányi György: Eljegyzés a brit királyi házban. Vasárnapi Ujság, 38. (1891) 51. sz. 849–850.

Nagy 1862. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. IX. kötet. Pest, 1862.

[1] A nevek írásakor az eredeti alak megtartására törekedve a mai helyesírás szerinti formát használjuk.

[2] Nagy 1862, 742.

[3] Komáromy 1883.

[4] Marcziányi 1891, 849.

[5] Komlóssy 1910, 98. Más források más szeptemberi dátumot említenek.

[6] Morganatikus házasság: törvényes, de polgári jogilag korlátozott házasság, a nő nem osztja meg férjének s az utód nem örökli apjának rangját, címét, előjogát.

[7] Jelenkor, 1835. június 3. 355.

[8] Kővári 1854, 215.

[9] Kozma 1909, 47.

[10] Princess Mary Adelaide Wilhelmina Elizabeth of Cambridge, Duchess of Teck.

[11] Queen Victoria (1837–1901).

[12] Princess Victoria Mary of Teck, Prince Adolphus of Teck, Prince Francis of Teck, Prince Alexander of Teck

[13] Prince George, Duke of York, később: George V.

[14] Edward VIII, George VI, Victoria Alexandra Alice Mary, Prince Henry, Prince George, Prince John.