Már maga a megnevezés is milyen szép: Gyümölcsoltó Boldogasszony

Március 25-e van, Urunk Megtestesülésének Hírüladása főünnep, melyet napra pontosan karácsony előtt kilenc hónappal ülünk meg. Az ünnep általánosan használt magyar megnevezése Gyümölcsoltó Boldogasszony.

A nap biblikus tartalmához kötődik vallásos népünk két, a Miatyánk mellett talán legfontosabb imádsága, az Üdvözlégy Mária, valamint az ember napjának keretet adó Úrangyala.

„Idvezlégy Mária, / Manasztal vagy teljes, / Úr vagyon tevéled, / Te vagy áldott az asz-szonyállatok között, / És áldott a te míhednek gyimilcse Jézuskám Krisztuskám…” Idézte fel kérésemre Gábor angyal Máriához intézett szavait egy idős csángó-magyar asszony a moldvai Kukujécen, ahol mára végleg elhalkult a magyar szó. Imádsága szinte szó szerint egyezik a Peer-kódex, 16. század elején papírra vetett szövegével.

A Ferencesekhez kötődő népi hagyományt, hogy aki Gyümölcsoltó napján ezer Üdvözlégyet elimádkozik, annak valóra válik minden jóra irányuló kívánsága. A palócoknál, katolikus székelyeknél, a gyimesi és moldvai csángóság körében, de az Alföld, különösen is a szegedi nagytáj népénél is a 20 század második feléig élő szokás volt, hogy e nap előestéjén kiesebb nagyobb imacsoportokban bizony ezerszer mondották el az Üdvözlégyet – sokszor ez az ájtatosság alkonyattól akár éjfél utánig is eltartott.

Ilyenkor oltják a fákat. A régi öregek úgy hitték, hogy az oltott fa ágát nem szabad letörni, mert abból vér folyik, de levágni sem lehet, mert aki ezt megteszi az megvakul.
A Gyimesekben, ahol Gyümölcsoltó Boldogasszony napján gyakran még a hó uralkodik, úgy mondják, ha ezen a napon rossz az idő, akkor elhúzódik a tél és hideg lesz a tavasz is. E napot nevezik még Fecskehajtó Boldogasszony napjának is, mert a vele beköszöntő jó idő bizony lassan hazahajtja kedves vándormadarainkat is. Ám, ha éppen megszólalnak a békák, akkor még ne jöjjenek, mert negyven napos hideg következik.

Az ünnep legfontosabb üzenetét talán Takácsy Lajos híres gyulai kántor, vagy, ahogy a könyve említi „éneklész” Orgona virágok című, igen népszerű gyűjteményének ide vonatkozó éneke foglalja egybe:

És legott az örök ige leszállt szűz méhébe,
Testet öltött a nagy Isten az ember képébe,
hála légyen az Istennek, aki a szent kegyelemnek
kútját megnyitotta, a szent fiát a mi üdvünkre ez világba adta…

Harangozó Imre, saját felvétel, 13. századi örmény miniatúra, Angyali üdvözlet