Tanulmány: itt
Szerző
Horváth Veronika
Cím
Kora szkíta kori kurgán ásatása Tuvában magyar szemmel (Csinge-Tej I. kurgán kutatástörténeti áttekintésén keresztül)
Hivatkozás
A Magyarságkutató Intézet évkönyve, 2021. 135–178.
DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2021.135
Absztrakt
A Kr. e. (IX)VIII-VII. század folyamán a Kaukázus és Elő-Ázsia területéről kiindulva újabb kulturális és technológiai hatások terjedtek el, kiváltképp keleti irányba, az ázsiai sztyeppezónán keresztül egészen Kínáig. Ezen folyamat egyik sarokpontjának tekinthető Tuvában a kora szkíta kor hajnalán – a kutatás jelenlegi állása szerint a Kr. e. VIII. század vége felé – kialakuló Aldy- Bel’-kultúra és az úgynevezett arzsani típusú komplexumok, temetkezési és emlékhelyek megjelenése. Ebben a cikkben a Turán–Ujuk-medencében elhelyezkedő
Csinge-Tej I komplexum kerül bemutatásra, amely magába foglalja az Aldy-Bel’-kultúra és az arzsani típusú kurgános temetkezések jellegzetességeit. A 2008 és 2019 között zajlott kutatások főként a kurgánt körbevevő kősánc, illetve a kurgán palástja stratigráfiai felépítésének megfigyelésére koncentráltak. Ennek során a kősánc alól két, lószerszámot és fegyverövalkatrészeket tartalmazó kincslelet bukkant fel, valamint a kősánc és a halom széle közötti területen hét kísérő harcos sírja került elő. A halottak részben a helyi temetkezési rítus szerint, részben a helyi és környező régiók korszakra jellemző tárgytípusaival voltak nyugalomra helyezve, így a sírok datálása a Kr. e. VII. század második fele és a Kr. e. VI. század eleje közé tehető. 2017-ben a feltárási munkálatokon jelen cikk szerzőjének is alkalma nyílt részt venni, ezért erről rövidebb visszaemlékezésszerű élménybeszámoló készült, időrendben beillesztve az I. komplexum tudományos hangú kutatástörténetébe.
Kulcsszavak
kora szkíta kor, Tuvai Autonóm Köztársaság, Csinge-Tej I. kurgán, Arzsan-2, bronz nyílhegyek, zabla, arany fülbevaló, szarvasos kövek