Tanulmány: itt

Szerző

Sashalmi-Fekete Tamás

Cím

A kardhoz kapcsolódó eszmék és rítusok a középkori és kora újkori Magyarországon, különösképpen Erdélyben és Székelyföldön

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2022.415

Absztrakt

A kard nemcsak fegyver a középkorban, hanem státuszszimbólum, a felsőbb társadalmi réteghez tartozás jelképe, de akár a kiválasztottság jelzője is volt. Európában széles körben ismert Artúr király legendája, amelyben egy kőből kihúzott kard teszi királlyá az ifjút, a magyar-hun hagyomány szerint pedig Attila megkapta az Isten kardját. Az utóbbi évtized külföldi és hazai kutatásai megismertették a szkíta, hun, szarmata-jazig és alán kardkultusz jellegzetességeit és kulturális hatását az európai népekre. A kard hatalmi jelkép, melynek már a megjelenése, birtoklása is tekintélyt adott gazdájának. Vajon miként gondolkodhattak a középkori Magyar Királyság területén élők a kardról, milyen vallásos képzetek tartoztak hozzá? Milyen rítusok és szokások tartoztak ezen fegyverhez a középkori Erdély területén élő székelyek, szászok között? A tanulmány célja bemutatni azon eszméket, szertartásokat, szokásokat, amelyek meghatározó elemei voltak a korabeli hitvilágnak és a katonai hagyományoknak.

Kulcsszavak

kardkultusz, kardrítus, kőbe zárt kard, szászok, székelyek, véres kard, eskütétel