Nyelvi diszkrimináció itthon és máshol a világban
Ha egy nyelvhasználó másképp beszél, mint ami egy adott beszélőközösségben megszokott, akkor ez többféle hatást válthat ki az emberekből.
A „perlaszi győző”, Kiss Ernő altábornagy
Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án a császári bosszúállás elérte tetőpontját: kivégezték a tizenhárom aradi vértanút és gróf németújvári Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt.
„Egyesek egyáltalán nem épültek fel többé ebből a rettenetből”
A népi hiedelmek kísértetalakjai között a XIX. századig előkelő helyet foglaltak el a lápi lidércek, „tüzes emberek” (homo ignitus). Noha alakjuk már a XX. századra kikopott a köztudatból, országszerte sok adat maradt fent róluk.1
A nő a társadalomban és a családban – konferencia a Magyarságkutató Intézetben
A nő a társadalomban és a családban I. - A női nevelés és lelki élet, a női ideál a középkori és a kora újkori Magyarországon címmel kezdte meg a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma háromnapos közös konferenciáját, amelynek a Magyarságkutató Intézet adott otthont.
Gályarabságból egyetemi katedrára
Otrokocsi Fóris Ferenc (1648–1718) élete a korabeli mértékkel mérve nem volt rövid, változatosságát tekintve pedig mai és korabeli mértékkel is párját ritkító.
A Magyarságkutató Intézet is csatlakozott a Kutatók Éjszakája programsorozathoz
A Dózsa-féle parasztfelkelés első emléke: a Stauromachia
A Dózsa-féle parasztfölkelés – különböző okoknál fogva – máig elevenen él a magyar történelmi emlékezetben. A hevenyészetten fölszerelkezett parasztsereg látszólag ok nélküli és céltalan garázdálkodása, majd pedig a lázadás rendkívüli kegyetlenségű leverése elsősorban az előző rendszerben vált az „osztályharc” korai emlékévé.
A mongolisztika oktatásának története a magyar egyetemeken
A XIX. században a magyar nyelvészek figyelme az altaji nyelvek felé fordult, amelyekbe akkor beleértették az uráli nyelveket is. A fő motiváció a magyar nyelv, illetve a magyar nép eredetének, rokonságának feltárása volt, és sokan ekkor még egyenlőségjelet tettek a nyelvrokonság és az etnikai, genetikai rokonság közé.
Vak Bottyán emlékezete
Bottyán János 1643 körül született Esztergomban és 1709-ben, szeptember 26-án vagy 27- én halt meg Tarnaörsön. A törökellenes háborúk (1683-1699) legendás magyar végvári vitéze, aki részt vett Érsekújvár ostrománál, és ott volt Esztergom és Buda visszafoglalásakor is.
Anonymus konferencia a Magyarságkutató Intézetben
Európai honfoglalások a középkorban címmel rendezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet, az Anonymus konferenciasorozat első eseményeként.