Milyen forrásokból, honnan tudunk a népvándorláskor steppei világáról? milyen források készültek a Bizánci Birodalomban – és mi maradt mindebből az utókorra? 

A Magyarságkutató Intézet, az Abasári Népfőiskola Alapítvány és az MMA Építőművészeti Tagozata együttműködésében harmadik alkalommal került sor az Abasár–Bolt-tetőn feltárt monostor kutatásának aktuális eredményeit bemutató konferenciára.

A XI – XII. században élt és uralkodott törvényalkotó királyainkról szóló eszmecserével folytatódik a Magyarságkutató Intézet beszélgetés-sorozata.

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet tudományos előadás-sorozata az archeogenetikai kutatásokról.

A lovagi korról rendezett konferenciát a Magyarságkutató Intézet. Az eseményen a felszólaló kutatók felidézték azokat a mintázatokat, hőstetteket és erényeket, amelyek a lovagokat és a nevükkel jelzett korszakot jellemezték egykoron.

Március 18-án folytatódott „A történész mestersége” című beszélgetés-sorozatunk, amelyen ezúttal a történelem és az orientalizmus határmezsgyéjén kalandoztunk.

A lovagi korról rendezett konferenciát a Magyarságkutató Intézet. Az eseményen a felszólaló kutatók felidézték azokat a mintázatokat, hőstetteket és erényeket, amelyek a lovagokat és a nevükkel jelzett korszakot jellemezték egykoron.

Bulcsú horka, a X. században élt rendkívüli tehetségű hadvezér áll annak a kiadványnak a középpontjában, amellyel a Magyarságkutató Intézet soron következő Könyvklub rendezvényén ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

A lovagi korról rendezett konferenciát a Magyarságkutató Intézet. Az eseményen a felszólaló kutatók felidézték azokat a mintázatokat, hőstetteket és erényeket, amelyek a lovagokat és a nevükkel jelzett korszakot jellemezték egykoron.

Az 1848/49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezett a Magyarságkutató Intézet a Janus Pannonius Díj Alapítvánnyal közösen a Janus Pannonius Klub aktuális eseményén.