Bethlen Gábor 1620-ban vert ezüsttallérja

1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Magyarország királyává választotta.


185 évvel ezelőtt ezen a napon született Pozsonyban Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István másodszülött fia. Habár lelkes hazafiként tudását és tettvágyát hazája felvirágoztatása érdekében kívánta kamatoztatni, sorsa úgy alakult, hogy élete nagyrészét Magyarországtól távol, Isztambulban élte le.

Széchenyi Ödön emléktáblája Párizsban

Az MTA palotája, „Emelte a nemzet. Befejeztetett 1865-ben.” Pollák Zsigmond metszete, a kép forrása: Magyarország és a Nagyvilág

1865. december 11-én ünnepi ülés keretében nyitották meg az újonnan épült Magyar Tudományos Akadémiát. 


Bár a ma 587 évvel ezelőtt elhunyt, Nagyváradon eltemetett Luxemburgi Zsigmond maradványai elvesztek, ám a hagyomány szerint az uralkodó sírmellékletei közül néhány, így például a halotti koronája is fennmaradt. 

Vittore Pisanello olasz festő portréja

Benczúr Gyula festménye (1892), forrás: Wikipédia

„Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, a jelen, s kétségesebb a jövő.”


A magyar tudományos és műszaki sikerek között érthető módon jobban számontartjuk azokat, amelyek ma is megtalálhatók környezetünkben, ilyen például a golyóstoll. Pedig nem kevésbé érdekesek azok a leleményes mérnöki megoldások, amelyek fölött azóta eljárt az idő. 

zsebgramofonja képforrás: https://rarehistoricalphotos.com/mikiphone/ - Wikimedia commons

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály (1800–1855) az ember és a nemzet sorsát megjelenítő veretes gondolatok klasszikus szerzőjeként vonult be nemcsak a magyar irodalomtörténetbe, hanem a hazai kultúrtörténetbe.


Huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a kiváló orientalista Schütz Ödön, a magyarországi armenisztika legnagyobb alakja.

Örmény ABC

Orosz tank 1957 november 4-én

1957 februárjában jelent meg az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcról talán az első kötet, Brüsszelben, francia nyelven, egy fiatal magyar újságíró, később híres belga festő, Martin Illik (vagyis Illik Márton, 1925-2015) tollából. A kis könyv kikerült a hazai köztudatból, mint ahogy a szerző számos további francia nyelven írt munkája is.  


A korábban ehelyütt már röviden bemutatott, a pécsi Klimo-könyvtárban őrzött iskoladrámák közül az egyetlen francia nyelvűt mutatta be Majorossy Imre a könyvtár nyilvánossá tételének kétszázötvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián.

Benjamin ou la reconnoissance de Joseph könyv