Die königlich ungarische Fahne der habsburgischen Truppen. Der kaiserliche Adler durfte 1743 nicht mehr gezeigt werden.

A nemesi felkelés keretében mozgósított magyar katonaság és a reguláris haderő magyar csapatai mellett a magyarság jelentős hadvezéreket is adott a monarchia haderejének az osztrák örökösödési háborúban. Közülük talán a legjelentősebb Batthyány Károly volt. 


„Tizenkét év óta a néprajznak úgyszólván ágense vagyok. Agitáltam, adminisztráltam, serkentettem és szerkesztettem. Fáradságom nem volt egészen eredménytelen”. 

Herrmann Antal fényképe (a kép forrása: https://blog.ek.szte.hu/2023/09/08/az- etnografus-akit-nem-ismer-elegge-a-vilag-herrmann-antal-es-hagyatekanak- jelentosege/)

Márai Sándor az 1940-es évek elején (forrás: wikipedia.org)

„Hivatásérzés, az európai szerep tudata, s a mély kötelesség: szeretni és szolgálni a népet, melyhez nyelv, emlék, jó és rossz sors, s nyelvnél és fajtánál is erősebb kötőanyagok, a közös nemzeti sors kötöz... Ez a dolgunk Európában.”


Vác-Hétkápolnánál ért véget a 36. Tavaszi Emlékhadjárat anyaországi eseménysorozata.

Vác-Hétkápolna

Luxemburgi Zsigmond síremléke a nagyváradi várban

535 évvel ezelőtt, 1490. április 6-án hunyt el Bécsben Hunyadi Mátyás, akinek síremlékét – a legtöbb XIV–XV. századi magyar király síremlékéhez hasonlóan – a törökök a XVI. század második felére elpusztították.


Az április elsejei bolondériák eredetére jónéhány magyarázat létezik, számos részigazsággal: ezek szerint antik római és / vagy ősi kelta tavaszünnepi hagyomány része a tréfálkozás, a becsapós feladatok, lehetetlen küldetések kitalálása, és más efféle játékok.


Logo borítókép

Bura László sokoldalú kutató volt, nyelvészettel, névtannal, helytörténettel, egyháztörténettel, néprajzzal és népköltészettel is foglalkozott. 


Rendhagyó módon emlékezett Dunakeszi 1848–1849 hőseire március 16-án, vasárnap.

Katonadombon megemlékezés

Talpra magyar! Bellony László festménye alapján készült kromolitográfia (Forrás: Babucs Zoltán gyűjteménye)

Bizony, 1849 márciusában nehéz helyzetben volt Magyarhon.  Kál–Kápolna mellett döntetlennel végződött a császári-királyi és a magyar fősereg összecsapása, a honvédek azonban parancsra meghátráltak.


„A múlt kutatója állandóan a »termékeny bizonytalanság« légkörében dolgozik.” Ezt a szakmai hitvallást a ma 115 évvel ezelőtt született László Gyula fogalmazta meg.

László Gyula