Luxemburgi Zsigmond magyar király kettős felségpecsétje, 1390 forrása: BTM Vármúzeum, Diplomatikai Oklevél, Oklevélfénykép- és Pecsétmásolati Gyűjtemény (https://varmuzeum.omeka.net/items/show/211)

I. Lajos magyar király 1382. július 25-én bekövetkezett halálával Luxemburgi Zsigmond az európai politika színpadán hozzákezdhetett nagyszabású birodalomépítési terveinek megvalósításához.


Móra Ferenc neve minden olvasónk előtt ismert, hiszen gyermek- vagy ifjúkorban ki ne olvasta volna műveit? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy emellett a nyelvészet, történelem, botanika és zoológia, valamint az útleírások is érdekelték őt.

Móra Ferenc

Władysław Ciesielski: Litvánia megkeresztelése (1900)

1399. július 17-én hunyt el az Árpád-ház utolsó leányági sarja, I. (Nagy) Lajos királyunk leánya, Lengyelország királynője és patrónája, a magyarországi származású Anjou Hedvig.


II. Ulászló cseh királyt (1471. május 27.–1516. március 13.) 1490. július 15-én választották magyar uralkodóvá. Címeit haláláig, 1516. március 13-ig birtokolta. 

II. Ulászló

Mednyánszky Cézár és Psotta Móric honvéd ezredes rohamra vezeti a Zanini gyalogezred katonáit a kápolnai csatában (Than Mór festménye)

Kétszáz évvel ezelőtt,1824. július 9-én született Mednyánszky Sándor Cézár, az 1848-49-es magyar honvédség tábori törzslelkésze, atyai ágon felvidéki eredetű, főnemesi családba. Szülei Mednyánszky József (1789–1868) és Eleonora Richert De Vhirt (1798–1889) voltak. Egyik testvére, Mednyánszky László (1819–1849) a szabadságharc vértanúja lett. Unokaöccse volt a híres festőművész, aki szintén a László nevet viselte (1852–1919). 


„Ebben az időben a felséges férfiú, [III.] Béla, Magyarország királya elküldötte bizalmas nótáriusait az Apostoli Szentszékhez és az kérte [III.] Ince [helyesen III. Celesztin] pápa úrtól, hogy rendelje el a megboldogult László király maradványainak felelmeltetését, hogy azokat illőbb helyen lehessen elhelyezni, s rendelje el, hogy őt a szentek sorába iktassák. Kérésébe a pápa beleegyezett, és elküldött egy főtisztelendő férfiút, Gregorius de Chrescencio kardinálist, hogy a király kívánságának illő módon tegyen eleget.” 

 Szent László szobra a nagyváradi székesegyház előtt

Bernát Gáspár

„Öt dolog van, amit soha sem tettem. Száz aranyat tűzök ki annak a fejére, aki engem valaha nevetni, fizetni, gorombáskodni, hízelegni vagy szaladni látott” – idézte bernátfalvi Bernát Gáspár (Tiszafüred, 1810. június 26. – Pest, 1873. január 4.) egyik híres mondását Törs Kálmán a reformkor fővárosi kávéházainak jellegzetes íróegyéniségéről írott nekrológjában. 


Általában a köztudat „a bécsi béke” alatt az 1606. június 23-án megkötött egyezményt érti, amely Bocskai István (erdélyi fejedelem 1605–1606) és Rudolf Habsburg uralkodó (német-római császár 1576–1612) és magyar király (1576–1608) között jött létre. Ez a béke zárta le a Bocskai-szabadságharcot (1604–1606). 

Bécsi béke

Asbóth Lajos a peredi csatában

1849 júniusában Görgei Artúr tábornok kísérletet tett arra, hogy a cári intervenciós erők beérkezése előtt megverje a császári-királyi fősereget. 


A lengyel származású II. János Pál pápa 1999 kora nyarán körútra indult saját hazájában. Ez volt minden idők leghosszabb pápai látogatása Lengyelországban, II. János Pál regnálását tekintve a nyolcadik, amelynek fénypontja a korábban már boldoggá nyilvánított Kinga, IV. Béla magyar király (1235–1270) és felesége, Laszkarisz Mária elsőszülött gyermekének szentté avatása volt 1999. június 16-án.

Boldog Kingát