A kétszáz évvel ezelőtt született író nagyságról, Jókai Mórról emlékezett meg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója a Honnan tudjuk, amit tudunk? beszélgetéssorozat bevezetőjében. Dr. B. Szabó János jelezte, a Magyarságkutató Intézetnek szándékában áll saját rendezvénnyel és kiadvánnyal csatlakozni a Jókai 200 programsorozathoz. 

A ma 200 éve született író kétségtelenül azon kevés személyiség közé tartozik, akit nem a szó szokásos értelmében kell bemutatni az olvasónak.

Kétszázöt esztendeje született a marosszéki Szentgericén Jakab Elek történész, jogász, levéltáros, aki jelentős tudományos életművet hagyott az utókorra.

1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Magyarország királyává választotta.

185 évvel ezelőtt ezen a napon született Pozsonyban Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István másodszülött fia. Habár lelkes hazafiként tudását és tettvágyát hazája felvirágoztatása érdekében kívánta kamatoztatni, sorsa úgy alakult, hogy élete nagyrészét Magyarországtól távol, Isztambulban élte le.

1865. december 11-én ünnepi ülés keretében nyitották meg az újonnan épült Magyar Tudományos Akadémiát. 

Bár a ma 587 évvel ezelőtt elhunyt, Nagyváradon eltemetett Luxemburgi Zsigmond maradványai elvesztek, ám a hagyomány szerint az uralkodó sírmellékletei közül néhány, így például a halotti koronája is fennmaradt. 

„Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, a jelen, s kétségesebb a jövő.”

A magyar tudományos és műszaki sikerek között érthető módon jobban számontartjuk azokat, amelyek ma is megtalálhatók környezetünkben, ilyen például a golyóstoll. Pedig nem kevésbé érdekesek azok a leleményes mérnöki megoldások, amelyek fölött azóta eljárt az idő. 

Vörösmarty Mihály (1800–1855) az ember és a nemzet sorsát megjelenítő veretes gondolatok klasszikus szerzőjeként vonult be nemcsak a magyar irodalomtörténetbe, hanem a hazai kultúrtörténetbe.