II. Ulászló

II. Ulászló cseh királyt (1471. május 27.–1516. március 13.) 1490. július 15-én választották magyar uralkodóvá. Címeit haláláig, 1516. március 13-ig birtokolta. 


Kétszáz évvel ezelőtt,1824. július 9-én született Mednyánszky Sándor Cézár, az 1848-49-es magyar honvédség tábori törzslelkésze, atyai ágon felvidéki eredetű, főnemesi családba. Szülei Mednyánszky József (1789–1868) és Eleonora Richert De Vhirt (1798–1889) voltak. Egyik testvére, Mednyánszky László (1819–1849) a szabadságharc vértanúja lett. Unokaöccse volt a híres festőművész, aki szintén a László nevet viselte (1852–1919). 

Mednyánszky Cézár és Psotta Móric honvéd ezredes rohamra vezeti a Zanini gyalogezred katonáit a kápolnai csatában (Than Mór festménye)

 Szent László szobra a nagyváradi székesegyház előtt

„Ebben az időben a felséges férfiú, [III.] Béla, Magyarország királya elküldötte bizalmas nótáriusait az Apostoli Szentszékhez és az kérte [III.] Ince [helyesen III. Celesztin] pápa úrtól, hogy rendelje el a megboldogult László király maradványainak felelmeltetését, hogy azokat illőbb helyen lehessen elhelyezni, s rendelje el, hogy őt a szentek sorába iktassák. Kérésébe a pápa beleegyezett, és elküldött egy főtisztelendő férfiút, Gregorius de Chrescencio kardinálist, hogy a király kívánságának illő módon tegyen eleget.” 


„Öt dolog van, amit soha sem tettem. Száz aranyat tűzök ki annak a fejére, aki engem valaha nevetni, fizetni, gorombáskodni, hízelegni vagy szaladni látott” – idézte bernátfalvi Bernát Gáspár (Tiszafüred, 1810. június 26. – Pest, 1873. január 4.) egyik híres mondását Törs Kálmán a reformkor fővárosi kávéházainak jellegzetes íróegyéniségéről írott nekrológjában. 

Bernát Gáspár

Bécsi béke

Általában a köztudat „a bécsi béke” alatt az 1606. június 23-án megkötött egyezményt érti, amely Bocskai István (erdélyi fejedelem 1605–1606) és Rudolf Habsburg uralkodó (német-római császár 1576–1612) és magyar király (1576–1608) között jött létre. Ez a béke zárta le a Bocskai-szabadságharcot (1604–1606). 


1849 júniusában Görgei Artúr tábornok kísérletet tett arra, hogy a cári intervenciós erők beérkezése előtt megverje a császári-királyi fősereget. 

Asbóth Lajos a peredi csatában

Boldog Kingát

A lengyel származású II. János Pál pápa 1999 kora nyarán körútra indult saját hazájában. Ez volt minden idők leghosszabb pápai látogatása Lengyelországban, II. János Pál regnálását tekintve a nyolcadik, amelynek fénypontja a korábban már boldoggá nyilvánított Kinga, IV. Béla magyar király (1235–1270) és felesége, Laszkarisz Mária elsőszülött gyermekének szentté avatása volt 1999. június 16-án.


1849 júniusában a császári-királyi hadsereg és a cári csapatok megindították támadásukat Magyarhon ellen. Báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy személyében új főparancsnok került a császári ármádia élére, aki elődeivel ellentétben nem habozott és minden eszközt igénybe vett a győzelem kivívásához.

Huszárok és dzsidások közelharca a csornai ütközetben.

A Szent Korona ünnepe

Látványos rendezvények sora kísérte az Ezredéves Országos Kiállítást 1896-ban. Ezek közül kétségtelenül a legpompásabb esemény volt a Szent Korona június 8-án tartott ünnepe. Az időpontválasztást meghatározta Ferenc József 1867. évi koronázásának napja, amelynek ekkor volt a 29. évfordulója.


A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az 1920. június 4-i aláírásáról valamennyi korabeli sajtóorgánum részletesen beszámolt, mint ahogy arról is, hogy a megcsonkított ország lakossága milyen módon tiltakozott az igazságtalan szerződés ellen. Ezúttal a Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Népszava, valamint a Néptanítók Lapja hasábjain megjelenő híreket vizsgáljuk. 

Nemzeti Újság 1920. június 4