Balassi Bálint a nagyhírű család zólyomi várában született, a nevezetes eseményt nagybátyja jegyezte fel a családi Bibliájukban, amit ma Esztergomban, a Főszékesegyházi Könyvtárban őriznek: „Lett Balassa Bálint 20. Octobris 9 órakor dél előtt szombat napon Zólyomban.” 

A napjainkban Bécsben őrzött birodalmi koronát 600 évvel ezelőtt, 1424 márciusában szállították az akkori ideiglenes őrzési helyéről, Budáról Nürnbergbe. 

Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án a császári bosszúállás elérte tetőpontját: kivégezték a tizenhárom aradi vértanút és gróf németújvári Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt.

Bottyán János 1643 körül született Esztergomban és 1709-ben, szeptember 26-án vagy 27- én halt meg Tarnaörsön. A törökellenes háborúk (1683-1699) legendás magyar végvári vitéze, aki részt vett Érsekújvár ostrománál, és ott volt Esztergom és Buda visszafoglalásakor is.

„Andreanum 800” Egy királyi kiváltságlevél eszmetörténeti háttérvázlata címmel tartott történelmi előadást Brassóban Szabados György PhD, a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója.

Bravúros sportteljesítményt jegyeztek fel 97 évvel ezelőtt, 1927. szeptember 17-én. A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület műhelyében 1925-ben készült Lampich L2 típusú könnyű repülőgéppel Kaszala Károlynak sikerült Mátyásföld és Monor között folyamatosan 650 kilométer kerülni. A pilóta a magyar polgári repülés megteremtőjeként vonult be a magyar történelembe.

105 éve született ifj. Kós Károly néprajzkutató és muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Munkássága, amely a társadalomnéprajz és anyagi kultúra számos területét felöleli, az erdélyi néprajzkutatást alapozta meg. 

350 éve, 1674. augusztus 21-én született hadadi báró Wesselényi István, naplóíró, Közép-Szolnok vármegye főispánja, erdélyi országgyűlési és táblai elnök, az erdélyi református egyház egyik főgondnoka.

„Mint a szakirodalmi forrásokból tudjuk, „Erdély végzetes asszonya” [Mária Krisztierna] – ahogy őt a jeles történész, Benda Kálmán elnevezte – 1599. augusztus 17-én vált el hivatalosan Báthory Zsigmondtól, majd ezután, 1607-ben a tiroli Hall-i kolostorba költözött, amelynek 1612-től ő volt a főnökasszonya. A halál is itt, Hall-ban érte 1621. április 6-án, este 8 és 9 óra között.”¹

Magyarországon a kiállításrendezések jelentősége megnőtt az 1880-as évektől kezdődően azért, hogy a polgárosodással járó kulturális változást, eredményeket, valamint az azokban rejlő lehetőségeket bemutassák a nagyközönségnek. Ebbe a sorba tartozott az 1886. augusztus 15-én megnyitott Történelmi Kiállítás is.