Strattmann Eleonóra (1672–1741) gyermekei a magyar történelem talán legsikeresebb testvérpárja volt. Az idősebbik fiút, Batthyány Lajos Ernőt (1696–1765) az első magyar világi kancellárként (1733–1746) és az utolsó „nemzeti nádorként” (1751–1765) ismerhetjük. Jelen ismeretterjesztő tanulmány az ifjabbik fiú, Batthyány Károly József (1697–1772) életútját ismerteti röviden, aki a katonai pályát választotta. 

A tavaszi hadjárat jól kezdődött, hiszen 1849. április 2-án Hatvannál a VII. hadtest sikerrel hitette el a császáriakkal, hogy velük szemben a magyar fősereg áll, miközben az oldalmenetbe kezdett, hogy a Jászságon és a Tápióságon keresztül haladva Gödöllő alá érjen és bekerítse a császári főerőket. A merész hadműveletről írta Kossuth, hogy abban „minden kerék gyönyörűen összevág, mint a jó óramű”, ám hamarosan homokszem került a gépezetbe.

1849 április 2-án Hatvan és Hort között gróf Franz von Schlik zu Bassano und Weisskirchen altábornagy egy kis „magyar nyúlászatra” invitálta tisztjeit, ám ezen a napon a vadász futott meg, és a tavaszi hadjárat nyitányaként szeniczei Gáspár András ezredes VII. hadteste győztes ütközetet vívott a császári-királyi III. hadtest ellenében, és a Zagyva vonala magyar kézbe került. 

Magyarország királyává 1458. január 24-én választották Hunyadi Mátyást, ám törvényes koronázására csak évekkel később, 1464. március 29-én kerülhetett sor. Mivel a Szent Korona III. Frigyes német-római császár birtokában volt, ezért a magyarok néhány elemében a székesfehérvári, a szokásjognak megfelelő avatási ceremónia keretében nyilvánították őt uralkodójukká 1458 február 14-én, miután az ifjú kiszabadult prágai fogságából. 

Kétszáznegyven évvel ezelőtt született március-április fordulóján a Háromszék megyei Kőrösön Csoma Sándor, aki a világhírű magyar keletkutatók első képviselője volt. Születésének napját pontosan nem ismerjük, de keresztlevelét április 4-én állították ki. Újabb kutatások azonban azt is felvetik, hogy valódi születési éve 1787 vagy 1788 lehetetett.

Idén ünnepeljük a pécsi Klimo-könyvtár alapításának kétszázötvenedik évfordulóját: 1774-ben nyitotta meg mindenki számára a könyvgyűjteményét Klimo György pécsi püspök, így létrejött az első magyarországi nyilvános könyvtár.

Száznegyvennyolc évvel ezelőtt, 1876. március 24-én az áradó Tisza átszakította a taskonyi védőgátat. A medréből kilépett folyó 23 községet és határát öntötte el. A legnagyobb pusztulás a Tisza folyó és a Kis-Tisza közti ártéren fekvő, 415 lelket számláló Tiszahalászt érte, itt csak három ház maradt épen.

A nemzeti ünnep

Az 1848. március 15-i forradalomról az önkényuralom idején csak rejtett magánkörökben lehetett megemlékezni. A megmozdulásokat 1867 után már nem tiltották, inkább megtűrték a nyilvános térben (temetőkben, emlékhelyeken, vendéglőkben) rendezett ünnepléseket, hiszen a kiegyezés az 1848-as törvényeken alapult. Viszont mindvégig nemzeti ünnepnek számított. Olyannyira, hogy még azután is megtartották, miután 1898-ban a törvényhozás a forradalom emléknapjául az 1848-as törvények napját, április 11-ét iktatta az állami ünnepek közé. 

Nemzeti ünnepünkön, március 15-én minden alkalommal megemlékezünk Petőfi Sándor és a márciusi ifjak szerepéről, ám arról már kevesebb szó esik, hogy amikor a magyar nemzet kardot rántott alkotmánya védelmében, közülük is számosan öltöttek magukra honvéd egyenruhát. Így tett „koszorús költőnk” Degré Alajos, Hamar Dániel, Vasvári Pál és sokan mások.

Kölcsey Ferenc nemzeti imájában a kőhalom természetesen kis kezdőbetűvel írandó. A nagybetűs kezdettel egy városra, az egykori Nagyküküllő vármegyei Kőhalomra utaltam. Jellegzetes csavaros székely észjárással emlékezett vissza egy híres tudós. „Kőhalomban születtem, ott volt édesapám állami iskolai tanító, később igazgató… Mi gyermekkorunkban nagyon büszkék voltunk arra, hogy Kőhalom a Himnuszunkban is benne van: Vár állott, most kőhalom”. László Gyula volt ez a tudós, aki 114 éve ezen a napon született.