![Tiszahalász pusztulása](/assets/articles/2024/03/Tiszahalasz%20pusztulasa_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/Tiszahalasz pusztulasa_cover.jpg?width=720&height=540)
Elvitte a víz: Tiszahalász pusztulása
Száznegyvennyolc évvel ezelőtt, 1876. március 24-én az áradó Tisza átszakította a taskonyi védőgátat. A medréből kilépett folyó 23 községet és határát öntötte el. A legnagyobb pusztulás a Tisza folyó és a Kis-Tisza közti ártéren fekvő, 415 lelket számláló Tiszahalászt érte, itt csak három ház maradt épen.
Munkatárunk könyvei, immár román nyelven is
A Magyarságkutató Intézet Tudományos Tanácsadó Testülete tagjának, Raffay Ernő történésznek a közelmúltban három könyve jelent meg román nyelven.
![Ady Endre tevékenységével foglalkozó könyvek](/assets/articles/2024/03/Munkatarunk%20konyvei_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/Munkatarunk konyvei_cover.jpg?width=720&height=540)
![Anjou Szent Hedvig](/assets/articles/2024/03/Muszlim%20forrasok%20a%20korai%20magyarokrol_cover%201.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/Muszlim forrasok a korai magyarokrol_cover 1.jpg?width=720&height=540)
Egy magyar királylány, aki megváltoztatta Európa történelmének menetét Anjou Szent Hedvig (1373/74–1399)
Hedvig, vagy ahogyan a lengyelek nevezik, Jadwiga 1373/74 telén látta meg a napvilágot a budai királyi udvarban I. Anjou Nagy Lajos magyar–lengyel király és Kotromanics Erzsébet boszniai hercegnő legfiatalabb leányaként.
Muszlim források a korai magyarokról
A Rubicon Intézet meghívására B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója részt vett a korai magyarokra vonatkozó muszlim forrásokról rendezett pódiumbeszélgetésen, amelyet 2024. január 19-én a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottak.
![Muszlim források rendezvény](/assets/articles/2024/03/Muszlim%20forrasok%20a%20korai%20magyarokrol_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/Muszlim forrasok a korai magyarokrol_cover.jpg?width=720&height=540)
![Középkori könyvveretek](/assets/articles/2024/03/Kozepkori%20konyvveretek_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/Kozepkori konyvveretek_cover.jpg?width=720&height=540)
Középkori könyvveretek az abasári bencés monostor területéről
Az Abasár „Bolt-tető” lelőhelyen részlegesen feltárt bencés monostor leletanyagának figyelemreméltó csoportját alkotják a középkori könyvveretek. A leletcsoport csak a terepi dokumentáció részletes feldolgozását követően értékelhető majd átfogóan, ám néhány példány önmagában is alkalmasnak tűnik egy rövid bemutatásra.
A nyelvtörténet örök kérdései II. Mitől olyan kreatív a magyar nyelv?
Fordul, fordít, forgat, forog, / Magyar nyelven könnyű dolog – így magasztalja Weöres Sándor Lingua bella c. betű-etűdében édes anyanyelvünk virtuozitását. Rímhányó Romhányink finom iróniájávál és cseppet sem mellesleg a magánhangzó-harmónia tökéletes kihasználásával a végsőkig csűri-csavarja Szamármeséje szerelmes történetét.
![pixel](/assets/articles/2024/03/A%20nyelvtortenet%20orok%20kerdesei%20II._cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/A nyelvtortenet orok kerdesei II._cover.jpg?width=720&height=540)
![Petőfi](/assets/articles/2024/03/A%20hiteles%20Petofi-kep_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/A hiteles Petofi-kep_cover.jpg?width=1600&height=1200)
A hiteles Petőfi-kép
Az 1867-es kiegyezés hozta igazán felszínre, hogy a közvéleményt mennyire nem hagyta nyugodni az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc szomorú végkifejlete, mint ahogy az sem, hogy a szabadság költőjének, Petőfi Sándornak az 1849. július 31-én vívott segesvári ütközet után nyoma veszett. A sodró lendületű költőnagyság nemcsak életében, hanem halála után is időről időre felizzította az őt övező érdeklődést.
A szabadság kultusza 1848. március 15-i forradalom ünneplése a dualizmus idején
A nemzeti ünnep
Az 1848. március 15-i forradalomról az önkényuralom idején csak rejtett magánkörökben lehetett megemlékezni. A megmozdulásokat 1867 után már nem tiltották, inkább megtűrték a nyilvános térben (temetőkben, emlékhelyeken, vendéglőkben) rendezett ünnepléseket, hiszen a kiegyezés az 1848-as törvényeken alapult. Viszont mindvégig nemzeti ünnepnek számított. Olyannyira, hogy még azután is megtartották, miután 1898-ban a törvényhozás a forradalom emléknapjául az 1848-as törvények napját, április 11-ét iktatta az állami ünnepek közé.
![kokárda](/assets/articles/2024/03/A%20szabadsag%20kultusza_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/A szabadsag kultusza_cover.jpg?width=720&height=540)
![A hunok nyomában](/assets/articles/2024/03/A%20hunok%20nyomaban_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/A hunok nyomaban_cover.jpg?width=720&height=540)
A hunok nyomában – ókori történeti források
A Magyarságkutató Intézet második alkalommal rendezett kerekasztal- beszélgetést a hunok világáról. A szakértők ezúttal a jelenkor számára fennmaradt ókori történeti források szerepét vizsgálták.
Prof. Dr. Kásler Miklós ünnepi köszöntője
Nemzeti történelmünk egyik legszebb, legdicsőbb napja, 1848. március 15-e alkalmából mondott köszöntőt Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, tiszteletbeli elnöke. Beszédében olyan összefüggésekre hívta fel a figyelmet, amelyek a forradalom előzményeként ritkán kerülnek csak szóba. Ezek közül kiemelte II. József törvénytelen jogállását, germanizációs törekvéseit, amire markáns válaszként megindult a nyelvújítás, a magyar arisztokrácia és nemesség magyar népviseletet hordott, magyar népzenét hallgatott, magyarul beszélt.
![](/assets/articles/2024/03/Kasler_marcius15_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/03/Kasler_marcius15_cover.jpg?width=1600&height=1200)