Látványos rendezvények sora kísérte az Ezredéves Országos Kiállítást 1896-ban. Ezek közül kétségtelenül a legpompásabb esemény volt a Szent Korona június 8-án tartott ünnepe. Az időpontválasztást meghatározta Ferenc József 1867. évi koronázásának napja, amelynek ekkor volt a 29. évfordulója.

Tegnap

Az én hazám
csendes pentaton ének.
Ha szívemhez hajolsz,
eléneklem néked.

Horváth Sándor: Haza¹

A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az 1920. június 4-i aláírásáról valamennyi korabeli sajtóorgánum részletesen beszámolt, mint ahogy arról is, hogy a megcsonkított ország lakossága milyen módon tiltakozott az igazságtalan szerződés ellen. Ezúttal a Budapesti Hírlap, a Nemzeti Újság, a Népszava, valamint a Néptanítók Lapja hasábjain megjelenő híreket vizsgáljuk. 

A kéziratokkal foglalkozó Scriptorium-konferenciasorozat idei rendezvényére május 30-31-én Debrecenben került sor. Itt mutatta be kézirat-kutatásainak eredményét a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Dr. Majorossy Imre az egyik legkülönlegesebb, spanyol nyelvű kézirattal kapcsolatos munkájának eddigi fejleményét összegezte.

Az 1562-ben e napon elhunyt Nádasdy Tamás modern életrajza még várat magára, de neve jól ismert az egyháztörténet kutatói előtt is. Élete évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket, egy alapvető kérdésben pedig a XVIII. század óta vita zajlik: protestáns vagy katolikus volt-e a nádor?

„Húsz [21] évig, három hónapig és tizenöt napig uralkodott tehát. Négy fiút nemzett; Árpádot, Gézát, Istvánt és Bélát. Elköltözött pedig az Úrhoz az Úr ezeregyszázhatvanegyedik [1162.] évében, május harmincegyedikén, egy szerdai [csütörtöki] napon. Teste Fehérvárott nyugszik.” 

A Magyarságkutató Intézet – archeogenetikai kutatásainak köszönhetően – azonosíthatja Árpád-házi Szent Margit királylány koponyaereklyéjét – hangzott el az intézmény május 30-i sajtótájékoztatóján.

Egy harmincévesnél is hosszabb uralkodás vette kezdetét 819 évvel ezelőtt, május 29-én pünkösdkor. II. András királysága legalább annyira mozgalmasan telt, mint hercegsége: háborúk, sikerek, kudarcok tarkították. Túlélte két feleségét és szentéletű leányát is. Apja és bátyja uralkodói elveivel szakítva bőkezűen osztogatott birtokadományokat. E folyamat mélyreható változást hozott az ország életében: nem túlzás azt állítani, hogy II. Andrással kezdődött a „történelmi” XIII. század Magyarországon.

Minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapja a Magyar Hősök Emlékünnepe, amikor mindazokra emlékezünk, akiknek tettei nagyban hozzájárultak a magyar nemzet és a magyar állam fennmaradásához.