“El volt rejtve idáig anyanyelvünk kincsesládája is, amelyet most találunk meg … Ha nem vonakodunk élni vele, akkor rövidesen koldusszegényekből dúsgazdagokká lehetünk.” – írja Grammatica hungarolatina című latin nyelvű magyar grammatikájában Sylvester János (1504–1551 után) (C. Vladár Zsuzsa fordítása).

A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója, Fehér Bence és tudományos főmunkatársa, Tóth Anna előadásai zárták a különleges konferenciát.

A történész szakma professzionalizációjának hajnalán, korát megelőzve kezdte el a kunhalmok kutatását, a hun mondák feldolgozását és a honfoglalás régészeti emlékeinek gyűjtését Tariczky Endre (Gyöngyös, 1818. november 18. – Tiszafüred, 1912. május 10.) plébános. 

A Magyarságkutató Intézet Az interdiszciplinaritás módszertana az őstörténeti kutatásokban címmel tudományos workshopot tartott, amelyen több jeles hazai kutató folytatott eszmecserét.

A Magyarságkutató Intézet tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese a közelmúltban több neves fórumon tartott előadást az intézet főbb kutatási irányvonalairól, programjairól, a tudományos munka eredményeiről, a tudományt kísérő kommunikációról és az intézeti célkitűzésekről.

1975. május hatodikán hunyt el Mindszenty József bíboros, a nemzet lelkiismerete, aki semmilyen diktatórikus, ember- és keresztényellenes rendszerrel nem volt hajlandó kompromisszumot kötni és együttműködni, legyen az bolsevik, nemzetiszocialista vagy kommunista.

Az olvasás élményközpontú megközelítését célzó figyelemorientált oktatás kísérletben vett részt, nyújtott segítséget a Magyarságkutató Intézet munkatársa Székelyföldön.  A kutatás során új módszerek alkalmazásával, az irodalmi alakok történetének életre keltésével, például fegyverforgatással ébresztették fel a gyerekek figyelmét. 

Negyven évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Rásonyi László nyelvész, turkológus. A számos jeles magyar turkológus közül azzal tűnt ki, hogy ő nem kizárólag a magyar turkológiának volt jeles képviselője, hanem megalapítója és kiemelkedő alakja lett a törökországi hungarológiának is.

1620. május 3-án Csáktornyán született Zrínyi VII. Miklós, horvát bán, főnemes, költő, hadvezér, politikus. Apja, Zrínyi György horvát bán, anyja Széchy Magdolna volt. Miklós alig múlt egy éves, amikor Péter öccse születése után édesanyja gyermekágyi lázban meghalt. 

1864-ben a korszak ünnepelt történésze, Thaly Kálmán THÚRY GYÖRGY ÉNEKE címmel adott ki egy költeményt, amelynek máig izgalmas az utóélete.